Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 15.
Négy-öt asztal, barnára, vagy zöldre festve, itt-ott beterítve viaszkos vászonnal. Az asztaloknál mindenki megtalálja a magáét. Ez itt a gazdálkodóké, amaz hajósoké, míg emennél halászok ülnek, rajtuk túl baggerosok, kik a kotrógépről, meg gőzhajókról valók. Amodébb iparosok. Mert itt mindent el lehet intézni és a héten történt dolgokról tudomást szerezhet az ember.
Elvett egy igen szép és gazdag leányt, holott ő maga már nem volt fiatal, soha sem is volt szép és épen nem gazdag. Ehhez kell nagy bátorság. S mindenki bizonyítja, hogy Nefélsz Pista még a feleségétől sem félt, még attól sem ijedt meg soha. Mondanunk sem kell, hogy olyan sem volt soha, hogy valaki ferbliben „megijeszthette“ volna Pistát. Nem vittek el tőle soha kasszát tizenkilenczczel.
Furcsának találja a mi világunkat ugy-e? De érdekesnek, nagyon érdekesnek. Sohase láttam ennyi napsütést. Itt mindenüvé süt a nap. És a parasztasszonyok cinóber szinü kendőikkel. Aztán az urak, akik egyebet se csinálnak, csak a pénzt dobálják ki az ablakon. Mert itt mindenki paraszt, senki se úr. Annyi bizonyos, hogy felejthetetlen napokat töltöttem itt s hogy az országuk bájos.
Legnagyobb számmal angolok tódulnak a szépségéről hires városba, s mindenki igyekszik ama fogadók egyikében kapni lakást, a melyek a tó partján állnak, s ablakai annak sima tükrére birnak kilátással... Méreg drágák ezek a szállodák, s csakis gazdag emberek birják megfizetni, s ezek közé tartoznak az angolok, amerikaiak, a kik éppen azért mindenütt szivesen látott vendégek, mert sok a pénzük.
Tessék, csak tessék kérem felelte Zelma néni izgatottan, lelkesen és félrelökdösött mindenkit az útból. Tessék itt van egy szék, ha tetszik leülni. Hogy érzi magát? kérdezte a hölgy halkan Jung Kálmántól és elpirult, mert az egész udvarban mindenki hallgatott. Aztán lesütötte a szemét, mert Jung Kálmán nem felelt, csak sápadtan kitágult szemekkel bámult az arcába.
Nyáron szürke vászonruhába, mely talán még egyszerübben fest, mint a téli öltözék, s az utczán mindenki legföljebb nyelvmesternőnek néz, a ki óraadással keresi kenyerét és te rendesen lamentácziókkal akarsz visszatartani utamtól! Miért? Hisz úgy is tudod, hogy az hasztalan!
Megölelte, mert fia kívánta, de nem bocsátott meg neki. Ezt azonban senki sem látta; az éljenzés, üdvözlés, szerencsekivánás, koczintás újult erővel hangzott, s mindenki azt hihette, hogy valóban egy hosszú, boldog házasság első napját ünneplik. De Góg Ferencz ellenkező véleményen volt.
Mindenki azt hitte, soha sem fog az megnősülni, mert kivéve Eszthey Veronikát, soha sem foglalkozott egyetlen rangjabeli leánynyal sem, s azt, hogy ahhoz is csak mint jóbarát közeledett, senki sem tudta; talán csak maga Veronika, ki finom itéletével meg tudta bár különböztetni az udvarlást a barátságtól, mind a mellett mindaddig remélt, míg meg nem győződött arról, hogy Jakab Dóziát szereti.
Ezért jó, ha mindenki a legnagyobb óvatossággal és vigyázattal viselkedik. Ahol valakinek ragadós betegsége volt, ottan mindenféle dolgokon ágyon, ruhafélén, meg amit a beteg csak használt rajta maradhat jó sokáig a fertőzés és amikor például a kiütéses, kanyarós gyermek már régen meggyógyult, még mindig megkaphatja a betegséget ezektől a tárgyaktól egy másik gyermek.
Minden növény abban a percben, amikor cselekednie kell, mozgékony és szinte kifürkészhetetlen módon kezd mozogni finom szálaival. Az átellenes, összeforrott levelei kis vályút alkotnak, melyet az eső megtölt. Mindenki meggyőződhetik arról is, hogy miként töri magát a növény a napfény után. Az ablakba tett növények virágai mind »kinéznek«, keresik a napfényt.
A Nap Szava
Mások Keresik