Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 30.


Ha boszút forralsz a Szirmayak ellen, kössünk szövetséget, te könnyebben juthatsz czélodhoz, s az én szándékom is teljesülhet, a miért hálámra mindig számot tarthatsz. Úgy, ha bőrzsákaidat visszaadom. Tartsd meg azt, sőt még többet is igérek, ha segedelmet nyújtasz s az sikerül.

Megirtam a levélben, de most élőszóval mondom el, miután itt van méltóságod. Dózia tegnap este el akart szökni az intézetből... Miért, kivel, mi okból? Azt nem lehet tőle kitudni. Kérdéseimre nem felel, sír, zokog, de vallomásra nem szánja magát. És hogy jöttek szándékára? kérdé elfojtott lélekkel Hermance.

Különben meg vagyok győződve, hogy az utazók kilenctized része azért bolyong a világban, mert egy-egy könynyelmü nyilatkozat következtében, otthon már nem volt maradásuk. Hallod-e, hogy megnyugtassalak s ne tartsalak tovább is izgatottságban, ünnepiesen megigérem neked: hogy nem utazom el. No végre, legalább nem vezetsz az orrunknál fogva! De miért változtattad meg a szándékodat?

De mondja csak, Mariska, magának olyan kitünő értesülései vannak!... Ha Van der Kerkhoven kisasszonyt házasítják, azt értem. Egy hónap óta ő a környéken a legérdekesebb személy; ennyi pénz senkit se hagyhat békén. Hanem azt már nem értem, hogy miért éppen engem szemelnek ki a vőlegényének? Miért nem Ciprianit, aki nyolcvanezren felül minden összegnek udvarol?

Mialatt lementek, Lola megkérdezte tőle: Mit gondol, lesz közönsége az operai előadásoknak? Ha az operette-estéken is csak ilyen kevesen vannak a szinházban, mi alighanem üres ház előtt fogunk énekelni. Vidovics bizonygatta, hogy ez lehetetlen s elmagyarázta, miért nem volt nagyobb közönsége a már Berényben is elcsépelt Bőregér-nek.

Miért is tüntél el oly gyorsan? kérdé nevetve Enyingi, tudván, hogy vérző szívet hagysz magad után. Feljösz a kaszinóba? kérdé egykedvüen Jakab gróf, válasz nélkül hagyván barátja szavait. Természetesen, ebédelni szándékozom. És együtt mentek az ebédlő terembe, hol egy és ugyanazon asztalhoz ülve, megrendelték ebédjüket. Mi ujság a fővárosban? kérdé Enyingi gróf.

Tagadnia lehetetlen szökési szándékát. Táskája be van csomagolva, de azt mondja meg, hova akart menni, s miért szándékozott elhagyni házamat titokban? Dózia konokul hallgatott. Nos tehát, most belátja, asszonyom, hogy itt nem maradhat. Nem! Egy óráig sem... Ha még bevallaná bűnét s bocsánatot kérne! De így nem lehet őt itt megtűrni. Hermance arcza nagy aggodalmat fejezett ki.

Örvendünk egy ilyen érdemes férfi jelenlétén. Mondá az előbbi kérdező. Nincs miért, sőt ijedni fogtok, meghallván jövetelem okát; vága belé a dragonyos. S mi lehetne oly rémületes? Bedugta kardját a kapitány, jobb lába mellé húzván a balt és balkezét a markolatra, jobbját övébe tévén, mérges tekintetét fontos hivatalossá változtatá és ünnepélyes hangon tudakozódék.

Míg beszélt, felbátorodott. Miért ne mondaná el? Ez oly ártatlan csalás. S miért ne csaljon? Mindenki csal. Ezt Miklós mind szelíd szavakban bocsátotta előre. Kinek kell azt tudnia az orrára kötni, úgy mondá Miklós hogy ők egyesültek? Kihez tartoznak ők e világban? Elhagyatott lelkek, kik egymásra találtak.

Hermance röviden elmondá, hogy tegnap este Béla beszélt egy nőalakról, kit futni látott végig az utczán, s ki abba a bérkocsiba ugrott, melyről ő leszállt az utcza sarkán. Emlékszem, tehát az volt az a fiatal leány, kiről a grófné beszél? Az! Tegnapelőtt este hagyta el a palotát s azóta semmi nyoma. De hát miért ment el innét titokban? Nem tudom.

A Nap Szava

léssz

Mások Keresik