United States or Tokelau ? Vote for the TOP Country of the Week !
Növendéktársnője árulta el, ki észrevette, hogy kis bőrtáskája a duzzadásig meg van tömve, s a pamlag alá rejtve, mely máskor üresen hevert szekrényében. És Dózia be is vallotta szökési szándékát? Semmit sem vallott; mint mondtam, sír, zokog, de egyetlen szót sem lehet belőle kivenni. De édes asszonyom! kiáltott föl örömmel Hermance, ha így van, akkor nem tudni, hogy ő csakugyan el akart-e menni.
Szeretlek... nagyon szeretlek... lehelte arcomba. Semmit sem értettem abból, amit mond, csak rémlett, mintha folytonosan azt suttogta volna, hogy szeret... tízszer, húszszor egymásután és mindig csendesebben, végül már úgy, mint aki zokog... Erőlködtem, hogy válaszoljak és én is azt mondjam neki, hogy szeretem... szeretlek szegény kis vörös Regina... de nem tudtam kinyitni ajkaimat.
Megirtam a levélben, de most élőszóval mondom el, miután itt van méltóságod. Dózia tegnap este el akart szökni az intézetből... Miért, kivel, mi okból? Azt nem lehet tőle kitudni. Kérdéseimre nem felel, sír, zokog, de vallomásra nem szánja magát. És hogy jöttek rá szándékára? kérdé elfojtott lélekkel Hermance.
Mindketten szabadok, függetlenek, s a jövő oly bájosan mosolyog feléjük. E szavak után eltünt a teremből, egyedül hagyva a mátkapárt, kik boldogságban úszva, nem sejtették, hogy két szobával távolabb egy szép fiatal leányka zokog, kinek mindene megvolt e földön, csak az nem, mi boldoggá tehette volna, s ki keservesen siratja boldogságát.
Hogy mondhatod ezt? kiáltott föl oly mély szomorusággal Oroszlay, hogy barátja önkéntelen meghatottságot érzett, s megigérte, hogy összeköttetésbe lép az említett titkos detektivvel és mielőbb elküldi őt barátjához... Midőn Oroszlay Jakab elhagyta Hermance grófné szalonját, az egyedül maradva, kezébe rejté arczát és keservesen sirt, mint a hogy zokog az ember egy kedves halottja elhunytán.
A Nap Szava
Mások Keresik