United States or Guam ? Vote for the TOP Country of the Week !
A kocsi mellé jött egy-két ember meg asszony s egy öreg felszólt hozzá: No fiam. Mi van? A fiu üresen bámult végig rajtuk s nagyot rántott a gyeplőn, hogy egyszerre megálltak a lovak és leszállott. Lenn megint nógatták: Mi az, no? Nem tudott mindjárt felelni. Egy kicsit pihent s aztán fölmutatott az ostorral a kocsi tetejére: Meghalt.
A nő pár nap mulva meghalt, a gyermek Dózia volt, kire én eleinte majdnem gyűlölettel tekintettem, mert léte által nekem oly iszonyatos csalódást és bánatot okozott, mi földúlta boldogságomat, megingatta a jóban hitemet és a tisztességben bizalmamat s néhány óra alatt a boldog asszonyból nagyon boldogtalan nő lett...
Dózia akkor még igen kis gyermek volt, alig három éves, s midőn anyja meghalt, én gondoskodtam róla és falun egy mesterember-családnál helyeztem el, hol alig volt egy évig. Egy napon Obrenné keresett föl s pártfogásomat kérte. Mire nézve?
A leány egy pillanatig hallgatott, azután csendesen megkérdezte: Mondd, egészen bizonyos, hogy meghalt? Bizonyos. Akkor jól van... Bólintott a fejével és mintha a megkönnyebbülés egy halk sóhaja is ellebbent volna ajkairól. Ennélfogva nagyon helyesen cselekedtem, amikor azt a szőrös hullát belerúgtam a vízbe.
Az aztán a legnagyobb baj, hogyha későn kezdi el az ember. Akkor már bajos behozni némely nagy veszteséget. Például hát itt van az én dolgom. A mikor a feleségem meghalt, még nem vezettem könyvet. Aztán jött a difteritisz s elvitte a gyerekeket is. Micsoda fiu volt, bizonyosan diplomás ember lett volna belőle.
Hát a póstaőrmester, hát a... ohó, az italos kapitány hazajött velünk, de kár volt hazajönnie szegénynek. Ott a hegyek közt sohasem esett le sehonnan, itthon meg egy éjjel kiesett a kaszárnya emeleti ablakából s meghalt az utca kövezetén.
Ha Joannovics Terka tudta volna, mily pontos értesülései voltak nyiltszivü férje meghittjeinek afelől, hogy ő mennyire tudja a módját mindannak, amit tennie kellett: Joannovics Terka egyszerüen meghalt volna szégyenletében. De Joannovics Terka ezt nem tudta meg soha.
Ennek a képnek a tulajdonosnője nem lehetett az, ki itt volt a palotában, s éjnek idején futott ki mellettem a hátulsó kapun, mert az már régen meghalt, azonban valaki más hagyhatta itt s meg kell tudnom a komornától, ki volt az? mondá helyét elhagyva Bertalan gróf. Majd én beszélek vele, kiáltott föl hévvel Hermance.
Cynthia, az éjjel megígérted, hogy segítesz a titkot felfedezni! Atyád mindenbe beavatott! A leány szemei egy percre rejtélyesen megvillantak és sajátságosan mosolygott. Megint az a csudálatos álom! Látom, hogy sokat gondoltál reám! felelé kitérőleg. De segítesz-e? Minden bizonnyal segítek, ha tudok. Atyám ezelőtt pár hóval meghalt. Nem volt beteg, csak nagyon, nagyon öreg!
A vádlott szó nélkül összerogyott, s elterülve feküdt a földön halálsápadtan, mozdulatlanul; a hallgatóság felugrott helyéről s Klára és Juliska rémült kiáltással futottak hozzá. A közönség köréből egy orvos vált ki, s az élettelen testhez sietett és gyorsan felgombolva annak mellényét, szivére tette kezét, s hangosan mondá: Meghalt, ezt nincs ki fölébressze többé!
A Nap Szava
Mások Keresik