Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 26.
A fő az, hogy innét megszabaduljon, mondá Kardos és elhagyta helyét. Mily boldog leszek, ha Eliz halálát megboszulva látom és ezt a fiatal leányt biztosságban tudom, mert itt csak rossz várhat rá! Ön talán képes lesz megmenteni, ha Eszthey gróffal tudatja azt, a mit tőlem hallott.
Fájdalmat okoztam grófnőnek, vagy untatom? kérdé bátortalanul. Bocsásson meg, de oly boldogtalan vagyok, s nincs senkim, kinek bánatomat kiönthetném. Nagyon is merész voltam. Megszomorított, mert szenvedni látom, viszonzá halk, elfojtott hangon Veronika. Milyen jó, mily nemes szíve van. Így még, kivéve Oroszlay grófot, soha senki sem beszélt velem.
Akkor?... A barátom egy buja juharfára mutatott, amely lent zöldelt a parkban, vagy húsz lépésnyire tőlünk. Látod azon a fán azt a sárga levelet? kérdezte. Még nem is mondhattam, hogy látom, már eldördült a pisztolya. A sárga juharfalevél közepén kerek lyuk volt. Zulejka meg sem rándult. A durranásra felemelte a fejét s kinézett a parkba.
A levél csattanója pedig ez volt: „Jolánka, lelkem, szívem, drágám, életem, mindenem, az Istenre kérem, jöjjön ki egy kicsit; megbolondulok, ha ma nem látom, mert holnap egy egész hétre kiküld a princi a gazdaságba; azalatt megőszülök; száz esztendőt szenvedek végig maga nélkül. Jöjjön! várom a kerti kútnál; tudja? ha nem jön, belevetem magamat s ott halok meg!"... Nem is volt aláírva.
Stein ki van dobva, Rosen kifizette, s most ez a másik lett társ az üzletben. S ahogy én látom, hát kimarja ez Rosent is. Valami aféle ember lehet. A kis boltos bódultan, tántorogva ment haza. Mintha részeg lett volna, tétova, zavaros pillantással nyitott be a szobába otthon. Az asszony ijedten sietett eléje, s leültette egy székre. Mi a bajod? Az Istenért...
Arról most még nem beszélek, mert határozott adataim nincsenek. De egy-két olyan nyomra akadtam, mi messze elvezet a multba s ki tudja, más irányban is miféle fölfedezésekre visz. Valami gyanuja van Holcsira? kérdé kiváncsian Enyingi. Még pedig sulyos gyanum. Ez az ember, úgy látom, mindenre képes, ha érdekei úgy kivánják.
Azt is mondtam. Hát... látod! Látom. Hiába húzod félre a szádat, szamárságot mondtál und aus... Csak nem gondolod, hogy egymagadban foglak útnakereszteni, hein... csak nem gondolod? De, gondolom. Hát majd meglátom, hogy fogsz-e engedelmeskedni, vagy nem! Ismét fenyeget ez a semmiség... hogy a kakas csípje meg, igazán nem rossz!
Jól füstölt, mikor folytatni kezdte: Az elégtételvövésbe nem szabad gyávaságnak lönni, ez az igazság. Ami gyávaság, az nem elégtétel, hanem orgyilkosság. Mert töszöm azt, maga kimén innét lámpagyújtatkor a sütétbe a partra, látom vékony a botja, bár löhet, hogy azér erősebb, mint az enyim, oszt én a sütétbe utána mék, oszt hátulrul bottal fejbevágom, az magának nem elégtétel.
Nagyon jól láttam, hogy titokban megnyúlt ábrázattal, elgondolkozva vizsgálódik rám a szeme szegletéből, de nem mutattam, hogy látom. Úgy tettem, mintha semmit sem vennék észre. Sőt mintha őt magát sem venném észre.
Helyesen vélekedel rólam, látom, hogy ismersz úgy, mint talán senki, s mint Hermance grófné bizonyosan nem! Neki is megmondtad szándékodat? kérdé új megdöbbenéssel Enyingi. Meg, úgy mint neked, majdnem ugyanazokkal a szavakkal, mert szükség volt, hogy beszéljek vele. És ő?
A Nap Szava
Mások Keresik