United States or Bahrain ? Vote for the TOP Country of the Week !


Talán nem akart elfogadni? Hát nem tudja, hogy keresztyén vagy, hogy patrónus vagy és hogy te magad tartasz ki egy egész papot? Nagyszerű! És még el sem akar téged fogadni, mikor tisztelegni mégysz hozzá?

Hadd el... az ilyen hazug majom még a legjámborabb embert is képes feldühösíteni. Például téged, jámbor Regina csalánoztam meg kötekedve, miközben a »spatá«-val hirtelen megfelelő lyukat szerkesztettem a kokeszli számára. A leány sápadt vonásain most már mosoly játszadozott. Nem vagyok jámbor vonogatta vállait, igazi formámban előtted még nem is mutatkoztam, mert féltem, hogy elriasztlak...

TITUS: Nem, mert téged nézlek LESBIA: Hagyj magamra, untat a beszéded. RÓMAI IFJU: Töltsd tele kelyhed vérszinü borral, Égjen az ajkad, forrjon a véred! MÁSIK RÓMAI: Vesszen a bánat, félre a gonddal! TÖBBEN: Éljen a mámor! Éljen az élet! RÓMAI : Csókot nekem! Szomjazom a csókra! LENTULUS: Teste fehér, mint a tubarózsa... RÓMAI IFJU: Lentulus, szinültig a kelyhed, Mért nem iszol? Lentulus?!

Én hallani akartam tőled, erről a te fukar kis szájadról, hogy szeretsz; hogy nagyon, de nagyon szeretsz; épp úgy, ahogy én téged.

Ez az, amiért te nekem testileg is egyetlen vagy az életemben. Boldog vagyok, hogy ezt neked tartogathattam. Az egész lelkem a tiéd, s amikor te mindent elvettél tőlem, én mégis a tiéd maradtam egészen. Te nem vagy az enyém, azt tudom. Arról volt szó, hogy válassz és te nem engem választottál. Én senkié sem vagyok, csak a tied. Én is választottam és téged választottalak.

Eszthey pár pillanatig küzdeni látszott magával s habozni azzal, mit mondani akart. Azután nejéhez lépett, lehajolt hozzá és megölelte, mondván: Te nagy jellem vagy, Hermance s én eltörpülök melletted... Képes volnál megbocsátani? Hisz’ esküszöm, hogy szivem mindig a tied volt. Azt nem hiszem, Bertalan, de én szeretlek téged s viseletemből láthatod, hogy megbocsátottam.

Itt van egy gazdag, fiatal földbirtokos, a ki csinos fiú is, szereti is leányodat, a ki boldog lenne keze által, a ki föltétlen úrnővé tenné őt maga és vagyona fölött, a ki végre téged is biztos, nyugalmas révbe vihetne annyi hányatás után, én megmutatom neked ezt a alkalmat, ezt a szerencsét, ezt az utolsó reményt, mely számodra még fenmaradt, s te azt kérded tőlem: megbolondultam-e?

No de ne sírj olyan görcsösen, emeld föl a fejedet és töröld meg a szép szemedet. Tudod, hogy a te tátid nem hagy el téged. Mennyi az adósságtok? A betáblázott követelés csak nyolczvanezer forint. Csak? Jaj nekem! Neked ez csak? Hiszen a jószág háromszázezret ér.

Tagadjon meg engem az Úristen, ha én megtagadlak téged, mondá Atlasz hevesen; aztán ismét félénken, habozva folytatá: de beszéltem Manóval és az öreg asszonynyal, s mindnyájan jobbnak tartjuk, ha téged magadra hagyunk a feleségeddel.

Gyönyörűség az nekem. Felszabadítasz , hogy meggyőzzelek. Úgysem hinnék neked; sohasem bírnék hinni. Nem abból a fából faragtak téged; tudok én sok mindent. Az egész multadat tudom. Könyvet írhatnék rólad. Lenke, édes kis Lenkém, tagadod még, hogy szeretsz? Lehetne ennyi szemrehányás máskép a szavaidban? Képzelődő! Csak hitesd al magaddal. Igazán tiszta őrület, amit művelsz.