United States or Armenia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Jakab gróf türelmetlen mozdulatot tett. Én tanácsolnék neked valamit, Lóránd, mondá erőltetett mosolylyal. És az? Próbálj szerencsét te Veronikánál, úgy látszik, nagyon érdeklődöl iránta. Hasztalan fáradtság és hiú remény volna, a mit tanácsolsz. Ki tudja? Én semmi tekintetben sem vagyok hasonló hozzád, s hogy Veronika téged szeret, a fölött semmi kétség.
És házára kétszázezer koronányi jelzálogkölcsönt vett fel, hozományul a szerelmeseknek. Menjetek békével Sienába és legyetek boldogok. A mihez extázistól reszkető hangon kivánt szerencsét Balthazár is, a ház szolgálatkész és önfeláldozó barátja. Az ember szépen megházasodik, mindegy, ha öreg korában is, csak az a fontos, hogy magához való nőszemélyt vegyen feleségül.
Ha valami érdekel engem, azt nem hagyom abba, míg végére nem járok, viszonzá majdnem gyermekes kérkedéssel az ifjú, s ez igen különös dolog... A tény érdekel vagy a leány? Mindkettő! Valami titokszerűséget látok lappangani alatta s azt akarom földeríteni. Nos, hát szerencsét hozzá! mondá mosolyogva Jakab gróf s kezét nyujtá a fiatalembernek, ki sietve fordult be a palota kapuján.
Reményem félig már teljesedésbe ment: Sándor szerelmes lett leányodba s most csak ettől függ, hogy a tiszavégi uradalom úrnője legyen. Megbolondultál? kérdé a festő egyházi barátját. A bolond az, a ki eldobja a kínálkozó szerencsét, felelt nyugodtan a plébános.
Megvígasztalta Sándor leendő házasságával, mely minden csorbát ki fog köszörülni s megigérte, hogy a lakodalomra ismét hazajön. Addig visszamegy a fővárosba; ott van az igazi talaj az ő nagyvilági képességei számára s biztosítja apját, hogy nem sokára oly szerencsét csinál, mely még Sándorénál is többet fog érni.
Jó, hogy megösmertél, magam jöttem a boldog hírrel, mert irígylem minden másnak ezen nagy szerencsét; évek óta forralám a boszút, de annál rettentőbbé főtt ki. Még többet mondott volna a haramia; de a föleszmélt nép már zúgolódni kezde, megsarkantyúzá tehát lovát s elnyargalt, hangos kaczaj között e szavakat kiáltva vissza: Nemsokára ismét meglátjuk egymást!
Meghatottan és ellágyultan kívánt szerencsét az új élet örömeihez és kijelentette, hogy ez Dömötör János életében van olyan nagyszerű epocha, mint a renaissance az olasz és francia kultúra történetében. Mindamellett nagyon tévedne az, aki ebből azt következtetné, hogy a szobrász boldog volt ebben a renaissanceban.
Abdul némán és mélyen hajtá meg magát apja előtt, mind személye, mind magas ipa iránt forró tiszteletet jelentve; de szívében annál inkább égett a dúló fájdalom, mivel kitörni legkisebb szikrájának sem volt szabad, vérbe borult arczát a csekély emberismeretű khán öröm jelének vélte, és sok szerencsét kivánva fiának, távozott a követtel.
A Nap Szava
Mások Keresik