United States or Bahrain ? Vote for the TOP Country of the Week !


Utja közben egy barátjával, Enyingi Loránd gróffal találkozott, kit ő még Csetneken hagyott a vadászó társaságban, s csodálkozva látta a fővárosban létét. Vége a vadászatnak, mondá az, Jakab kérdő pillantására válaszolva. Mindenki elment, s holnap érkezik Veronika grófnő, ki távozásod után, azt hiszem, nagyon rosszul mulatott. Ez csak képzelődés!

Szinte kellemetlen volt neki annak megérkezése, tudva, hogy ha Jakab eljön, nem beszélhetnek Dóziáról, de alig volt Veronika távozása után egyedül, midőn a komornyik nem Oroszlayt, hanem Enyingi Loránd grófot jelenté. Szívesen látom, kiáltott föl örvendve Hermance, mert azt remélte, hogy ha többen lesznek a teremben, neki majd alkalma nyílik Jakabbal pár perczig észrevétlenül Dóziáról beszélni.

Jakab is megjött a fővárosba? kérdé férjétől. Oh, ő már három napja, hogy ott hagyott bennünket, s mi háziúr nélkül mulattunk, kinek helyét Loránd pótolta. Ez különös vendéglátás, jegyzé meg Veronika. Nem volt itt? kérdé Bertalan gróf. Nem láttuk, azt hittük, birtokán van. Az egy csodálatos és érthetetlen ember, mondá rossz kedvvel az idősb Eszthey.

Jakab arczán meglepetés látszott ez odavetett szavakra, s vonásai egyszerre megélénkültek, szemei fölvillantak. Te azt hiszed, Loránd, hogy Esztheyék számítanak rám? Enyingi nagyot nevetett. Ezt csak oly ember kérdezheti, mint te vagy, Jakab, ki átálmodja az életet, s nem veszi észre maga körül a legkézenfekvőbb dolgokat. Mit értesz ez alatt?

És ő észrevette ezt, s talán nem akarva szomorúságával terhökre lenni, erőlködött Enyingi élénk társalgásában résztvenni, és Veronikához fordulva, kérdé: Örül a farsangnak, grófnő, mi Lóránd szerint hosszú és tartalmas lesz? Oh, én nem szándékozom többé bálba menni, vagy legalább az idén nem. Oly nagy határozottsággal ejté ki e szavakat a leányka, hogy mindnyájan csodálkozva néztek .

Jakab gróf türelmetlen mozdulatot tett. Én tanácsolnék neked valamit, Lóránd, mondá erőltetett mosolylyal. És az? Próbálj szerencsét te Veronikánál, úgy látszik, nagyon érdeklődöl iránta. Hasztalan fáradtság és hiú remény volna, a mit tanácsolsz. Ki tudja? Én semmi tekintetben sem vagyok hasonló hozzád, s hogy Veronika téged szeret, a fölött semmi kétség.

Arra nincs ok! kiáltott föl megrettenve Hermance, ki már megbánta szenvedélyességét, de Jakab gróf meghajtá magát és tartásán s vonásain látszott, hogy a mit kijelentett, azt nem szándékozik visszavonni. Lesütött szemekkel, lehorgasztott fővel haladt ki a palotából, hova éppen akkor lépett be Enyingi Loránd, mint rendesen, a legrózsásabb kedvben.

Enyingi Loránd nagyon ügyes és mulatságos társalgó volt, s Veronika előtt kétszeresen kitüntette magát, ki azért örült rendesen látásának, mert tudva, hogy Oroszlaynak barátja, mindig hireket remélt tőle arról hallani.