United States or Peru ? Vote for the TOP Country of the Week !


Regina elfordította fejét és csendesen így szólt: Nem igaz... Szép tőled, hogy így beszélsz, de én tudom, hogy nem mondasz igazat. Az az igazság, hogy semmibe sem vettél és én ezen nem csodálkozom. Rajtam nincsen semmi, ami figyelmet ébreszthessen, vagy lekösse az olyan szemet, mint amilyen a tied. Az pedig, ami bennem és érték a lelkemben van. Nem látható.

Te útra készültél? kérdezte Cynthia, midőn magukra maradtak. Téged akartalak felkeresni. Ki az az ember, kiről az elébb beszéltetek? Kellemetlen, akadékos ember! Utunkban volt! felelé José kitérőleg. José, te valamit titkolsz előttem! A férfi szeme csak egy esetben szikrázik oly ádázul és engesztelhetetlenül, mint a tiéd. Mikor vetélytársáról van szó! E pillanatban az öreg Iván lépett be.

Ami a tied, az az enyém. És ha szeretsz... Az asszony felkacagott. Nézte a fennhéjázó kártyást, aki szerelemre hivatkozva, követel tőle pénzt. Igazán a szivéből kacagott. Ha szeretlek?... Ó Istenem, már nem! Másnap a főhadnagy elutazott. A felesége nem is búcsúzott tőle. Amikor Borsodyné magára maradt, hivatta az intézőt.

Én bízom a sikerben, ép ezért akarlak szoros, elszakíthatlan kötelékkel magunkhoz fűzni! Igy, ha megtalálod a nagy titkot, engem is részesévé teszel, mit magamért nem tennél, ugye? Őszinte feleletet követelek! monda, mialatt átfúró szemeit keményen rászegezte, mintha veséibe akarna látni. Úgy van! Klára kezét kértem volna a titokért! mormogá. Ő a tied!

Az óra közeleg... Szép Lentulus, ma a tied leszek! LENTULUS: Lesbia, csókodat Nem élvezem, mikor közelg a vég... De most, hogy a halálnak napja van: Forró vágyban neked adom magam! EGY RÓMAI: A füst terjed... Mondd, mi lelt? Te félsz talán? LENTULUS: A halál rám lehelt És megfagyott a mosoly ajkamon, De már vége egy percig volt csupán. HIRNÖK: Lentulus, a palotád puszta rom!

Győztünk, kedveltem! és Klára a tiéd! kiáltá és megölelte fiatalabb társát. Ez azonban erőszakosan tépte ki magát karja közül és felkiáltott: Megfogadtuk, hogy nem szólunk róla, míg a siker nem biztos. Siker pedig nincs!

LESBIA: Végre, végre előttem áll a férfi, Aki lelkem sokára bár, de érti, Ki rajongva hal meg szivem felett... TITUS: És én talán nem értem lelkedet?! LESBIA: Menj, Titus, te barátom vagy csupán, LENTULUS: Tied a mult, a mienk a jelen... LESBIA: Nászéjünk van Pompei ravatalán, TITUS: Nektek gyönyör, halálos kín nekem... LESBIA: Menj, menj, Titus!

Elrontottad, ami a legtöbbet ért Büszke bizalmamat ölted meg mindenkorra. Azt a nehezen ápolt, mindig gyanakvásra hajló bizalmamat, amelylyel ugyan áltattam magamat, de igazi megnyugvást találni benne nem bírtam. Minden tőled függött, csak tőled magadtól. Ugyan!... én talán megcsaltalak? Én talán nem voltam egészen csak a tied? Mersz a szemem közé nézni?