United States or Romania ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egy kis munkát kap öreg, otthonra. Itt a nagyságos ur valami megbizható embert keres, a ki lemásoljon egyetmást, hát én magát ajánlottam. Kényelmesen csinos kis pénzt szerezhet, csak pontosság, tudja, pontosság, az a fő... Az öreg föllélegzett s boldog mosolygás telepedett aszott, ránczos arczára. Ez már jobb motyogta. Sokkal jobb. Mikorra tetszik? Hát elvállalja?
Sokáig nézte s mormogott is valamit, amit azonban nem lehetett megérteni. Az asszony feléje hajolt s édeskés figyelemmel kérdezte: Mit mondasz, kedvesem... A haldokló a kalapra bámult s elragadtatás és irigység telepedett ki az arcára. Gyönyörű rebegte. Egy kicsit igen is dus... Ezt egészen tisztán meg lehetett érteni.
Némelyik egészen beesett a hegyek közé, sok fa alá s csak egy két ház maradt fönn a gerinczen, másik valami kis templom köré, tisztásra telepedett... Ha ugy a kaptatóról nézi az ember, mintha sok kis fehér csibe ült volna le a porondra... Némelyiknek világít a szeme. Ott korán fejnek s voltaképpen az álmosan ődöngő leányok keltik föl a kakast.
Az állatnak csak homályos körvonalait tudtam kivenni a sötétségben, mérges morgása azonban eléggé világosan elárulta, hogy ott van valahol a barlang nyílása közelében. Ez a kutya azoké... súgta fülembe a leány vagy talán egy másik ellenségé, amely azóta telepedett a fánk alá és ezt a kutyát magával hozta... Mihelyt reggel lesz nyakunkra fogja őket hozni. Az ördögbe! Szépen vagyunk.
Kilenc órakor, mikor a szobaur melléje telepedett a festőállvánnyal, vásznakkal és festékes ládával, ő még mindig az asztallal foglalkozott, hogy biztosan álljon az udvar gömbölyü kövein. Később délelőtt, mikor már melegebb volt, kihozták Jung Kálmánt. Mindenki segitett az ágyát vinni, csak Jungné ment vissza a szobába sirni. Odakint jobban látszott, hogy milyen sovány és vértelen.
Abban egy pillanatig sem volt kétségem, hogy ez az idáig elkalandozó orosz patrouille voltaképen kémszemlén van különben nem hagyta volna ott Morelli kapitány úr nagyszerű árkait, hanem beléjük telepedett volna és az utána következő orosz csapatok részére elfoglalta volna. Ez azonban nem történt meg.
Pár pillanatig így nézett rám, azután megszólalt: Tudod, öreg, tulajdonképen minden igaz és mégis semmisem igaz, kezdte. Neked, nem bánom, elmondom. Ugyis nyomja a lelkemet; pedig senkim sincs, akinek ezt a furcsa züllésemet megmagyarázhatnám. De már benne vagyok és ebből nincsen szabadulás. Lenyomott egy karosszékbe és mellém telepedett.
A Nap Szava
Mások Keresik