United States or Venezuela ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ha megígéred lehelte fülembe meleg, de majdnem követelő hangon, hogy ezután is jó leszel hozzám... mondok valamit... Lehúzta fejemet egészen az arca elé és úgy furta nyugtalanul égő tekintetét a szemem közé. Mondok valamit suttogta még halkabban. Nem adtam mindjárt választ, mert elsőbben is azon kellett mesterkednem, hogy kiszabadítsam arcomat a kezei, helyesebben szólva körmei közül.
Kumm sofurt... hol maradsz annyit! csapott ismét fülembe a kis vörös hangja. Jövök! Azonnal gyere, különben nem maradok itt!... kiabálta mérgesen a leány nem érted, hogy félek egyedül... Nem érted, hogy nincs mitől? Tudhatnád, hogy nem lehetek messze, ha a szavamat meghallod... tehát ne ordíts. Nem ordítok! hangzott a még mérgesebb kiáltás te ordítasz! Regina kisasszony, csendesebben...
Regina most hirtelen abbahagyta az ellenséges tiszt csúnyaságának feszegetését és gyorsan megragadta a kezemet. Pszt, pszt... egy szót se súgta ijedten a fülembe azonnal menekülnünk kell... jönnek... Mind erre jönnek Engedelmeskedtem, jóllehet magam még nem hallottam semmit. A leánynak azonban élesebb hallása volt.
Egész svadrónok tünedeztek elé a homályból és csaptak össze. Felugrottam a bokor alól, amely alatt eddig kuporogtam. Még pedig olyan gyorsan, mint egy gummilabda. A fülembe érkező kiáltások ugrasztottak fel. Huj, huj!... Ezer villám... hisz ez a mieink csataordítása!
Nem tudom, mennyi ideig szundíthattam ebben a lankasztó délutáni forróságban, mely úgy rebegett a mezőségek fölött, mintha a földet belülről fűtötte volna valamely láthatatlan gondviselés.. félálomban azonban megint csak úgy tetszett, mintha a közelemben kuporgó hegyimanó fölriadt volna mozdulatlanságából és megrázott volna... Kelj föl! Kelj föl... stéh auf! kiáltotta fülembe rémült hangon.
Az első kevés volt, a másik sok. Úgy kell tehát lennie, hogy szünet támadt a harcvonalakon. Ezért nem hallok semmit a nagy időközökben fülembe szivárgó ágyúmorajon kívül, amelynek eredete lehet természetesen más is, például robbantás vagy más egyéb szappőrmunka. Elindultam a falu maradványai felé.
Százszor elsimította napközben a párnáimat és mindannyiszor fülembe súgta, valahányszor csak arcomhoz dörzsölte finom kis arcát: Ne búsulj, drágám... Lásd, én olyan rossz vagyok, hogy még örülök is, mert legalább az enyém maradsz... Egészen helyes volt újonnan beszerzett vászonruhácskájában, mely tagjai véznaságát valamenynyire elleplezte.
Ez a bizonytalanság százszorta tűrhetetlenebb a legszomorúbb bizonyosságnál is. Arról tehát, hogy a fülembe csapódó távoli ágyúmoraj megváltoztassa szándékomat, szó sem lehet. Leereszkedtem a vízmosásba és tovább sántikáltam. Ohó!... most ismét... Ágyúznak valahol, ebben nem lehet kétség. Félpercnyi időközönként nyolc dörrenést számoltam meg.
A Nap Szava
Mások Keresik