United States or Liberia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Megkerült? Jelentem alássan, meg! Berukkoltam... Helyes! Fogja meg a karomat... Most vettem észre, hogy ingadozik. Azonnal megragadtam a karját és lesegítettem a földre. Visszamaradtunk. Leguggoltam melléje és megkérdeztem, hogy mit parancsol. Megsebesült, főhadnagy úr? Azt hiszem... belémhibáztak... Hol fáj? Itt lesz valahol a balvállam alatt...
Aki nem tudta, hogy ezen az elrejtett helyen vizet talál, bajosan akadt volna rá a sűrűségben. A mi embereinket is csak a véletlen szerencse vetette ide. Míg a forrás felé bicegtem, megkérdeztem a hátam mögött lépegető Reginától, hogy mit látott ott... ahol volt. Nincs semmi mondanivalója? Nincs, hangzott az egykedvű válasz. Hm... hát ezen csakugyan semmit sem segített a közvetlen szemlélődés.
Néhány szanitécet még megkérdeztem, aki utamba került, hogy adhatnának-e egy kis vizet, a válasz azonban egyforma volt, vizet csak a leghátulsó kolonne hoz, ott van elég, náluk csak rum, feketekávé, cognac és bor található. Ezekből, ha kell, szívesen adnak. Köszönöm! Még a gondolatára is keserves émelygést éreztem... Több embert nem kérdeztem meg, hanem elkezdtem futni a leégett tanya felé.
Még ugráltam ide-oda a napon, amikor Regina gyenge hangja megszólalt a hátam mögött: Was is? Mit csinálsz? Melegszem, válaszoltam hátrafordulva. Megkérdeztem, hogy kipihente-e magát elegendőképen és hogy ízlett a hosszú álom? Hála Istennek, úgy aludt, mint egy medve valamely zimankós télen a barlangjában. De csakhogy jól aludt, ez a fő. Minden más most már magától jön.
Mikor előttem valakit kiszolgált,tisztán hallottam, hogy forintokban beszélt. Aztán mikor rám került a sor, az árat már koronában mondta. Megkérdeztem: miért tesz velem kivételt? Udvariasan mosolygott és aztán a fülemhez hajolva ezt sugta: Nagyságos asszonyom annyira fiatal, hogy bizonyára már a koronaérában született.
Engem boszantott ez a mosolygás. Azért mikor a háziasszonyunk kiment, megkérdeztem tőle: Neked tán tetszik ez a história? Tetszik hát! felelt. És nevetett a szemtelen. Eh, veled nem lehet beszélni!... Később pedig, az éjjeli sötétségben, mikor azt hittem, hogy már alszik, egyszerre megszólalt: Különben nem tudom, mit tartozik rád ez az egész eset? Nem bántott téged senki.
A Nap Szava
Mások Keresik