United States or Australia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Pedig amikor megkértél, megigérted a gyámomnak becsületszóra, hogy sohasem veszel többet kártyát a ke... A főhadnagy közbevágott: Igen, igaz! Nem is tudom, hogy esett: megtörtént, azt hiszem, egy kicsit mámoros lehettem. Mennyit vesztettél? hangzott a fagyos kérdés. Hm, hm! Kissé kellemetlen, kissé sokat. Annyit, hogy pénzt kellene felvennünk. Ha te aláírnál egy váltót szivem...
Megmutatta a juhász. Olyan lyukas az, mint a Bodárovics Jóczó ködmöne. Hm, vélte a bíró az nem elég, az nem numerus, mivelhogy kelmed ma még nem hivatalos ember. Ma még nem, esett beszédbe a hirhozó, megörülve igen nagyon annak az egy szónak, amit politikából ejtett ki a bíró. Azonban amit látok, azt csak látom. No igen, hagyta rá a bíró és méltóságosan legyintett a kezével.
És mit csinálna a pénzzel, ha szabad érdeklődnöm? Műtermet bérelek, márványt vásárolok ... mintázóállványom, ágyam, szekrényem, mosdótálam sincs, mindent odahagytam a zuglói-uti villában. Hm, hm dörmögött a gyáros, mindent odahagyott. Ez az, amiről beszélni akarok. Ugy-e, Önnek pénze, műkincse, lova, kocsija és autója is volt, nemcsak ágya és mosdószekrénye? Volt nyögte keservesen a szobrász.
Hm, hm!! csóválgatja fejét az öreg, az ifjuság ily szomoru romlottságán, és elbocsátja a vélt tanár urakat.
Hogy kereshetett az engem napokig, míg végre belenyugodott, hogy egy darabig nem fogjuk, egymást látni. Hm... de hátha soha többé nem fogjuk egymást látni? Lám, lám... ez eddig eszembe sem jutott. Igazán egy pillanatig sem gondoltam rá eddig, hogy voltaképen ez az eshetőség sincs kizárva... Most, hogy eszembe jutott úgy éreztem, hogy semmi hatással sincs reám.
Oberlajtnantin van penzió, hm! De a professzor a fejét rázta. Áhá s a kezével többször határozottan a levegőre ütött. Ha a főhadnagyné férjhez megy, elvesz a penzió. Szszsz! szívta a fogát Faire úr, de nem szólt semmit, mert a szappant kellett főznie. De nem úgy megy a dolog.
A.... arra, hogy mint egy részeg Lump, bele... bele fogok fordulni a... a pocsolyába és akkor azt tehetsz velem, amit akarsz... Hm, ez elég értelmesen volt mondva. Zsebre lehetett vágni és idézni lehetett melléje a régi bölcs igazságot: »ha bosszankodni akarsz tégy jót«. Elhatároztam, hogy nem fogok vele törődni, akármit beszél is az ajkain keresztül megnyilatkozó szilvórium.
Aki nem tudta, hogy ezen az elrejtett helyen vizet talál, bajosan akadt volna rá a sűrűségben. A mi embereinket is csak a véletlen szerencse vetette ide. Míg a forrás felé bicegtem, megkérdeztem a hátam mögött lépegető Reginától, hogy mit látott ott... ahol volt. Nincs semmi mondanivalója? Nincs, hangzott az egykedvű válasz. Hm... hát ezen csakugyan semmit sem segített a közvetlen szemlélődés.