United States or Peru ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mit értesz ez alatt? Olvasd el ezt a levelet, aztán meg fogod látni, mit értek ez alatt. Sándor átvette a levelet és olvasni kezdte. Arczán eleinte csak kíváncsiság látszott, de a mint vége felé közeledett, elsápadt, szemöldei összehúzódtak s a papir reszketett kezében. Oly tekintettel emelte szemét apjára, hogy Atlasz úr megijedt s szinte megbánta, hogy felnyitotta fia szemét.
Hát mondja türtőztetve, haragját a vén szentség mán ölég szölidön beszélők veled, marha. Ha én ilyen gyönge szóval elmondom ezt odaki a kutyámnak, az is mögcsinálná. Hát nem értesz magyarul? Oh hogy miért is születtél ezen cifra zsinóros világra? Berukkolás után a barakban kétségkívül kellemesebben telik az idő. Ott a fiani Deutsch kuplékat énekel. A fiam Deutsch különös katona.
Hát a mi Bécsben nincs, nem lehet az máshol? te Bécsben alkalmasint csak tökfejekkel találkoztál, mert magad is csak azzal jöttél vissza, s még sem akarod elhinni, hogy kutyafő is lehet embervállak között, mért tanultál annyit, ha még azt sem tudod? Hiszen, kedves lelkem, nem értesz te ahhoz, én lásd sok geographiát által forgattam, mert egy egész álló esztendeig voltam Bécsben.
A nyugati láthatár távoli peremén csakugyan sötét felhőtömegek gyülekeztek. Engem e pillanatban azonban inkább ez a szó fogott meg, hogy »otthon«. A leány már több ízben használta ezt a kifejezést. Mondd csak, Regina, kérdeztem inkább némi érdeklődéssel, semmint kíváncsian mit értesz te azalatt, hogy »otthon«? Hol van neked vagy nekem otthon? A leányt szemmelláthatóan meghökkentette a kérdés.
Most legalább mind együtt folytatjuk útunkat haza felé, mondá Klára, megfogva atyja kezét, ki ezalatt hozzájok érkezett. Nekem vissza kell fordúlnom, felelt Boglár Kálmán. Maradjatok ti csak egymásra; legjobban szeretem, ha mindig egymásra maradtok. Mit értesz ezalatt? kérdé Klára csodálkozva. Én azt vártam, hogy egészen hozzánk fogsz költözni, tevé hozzá Sándor.
Jakab arczán meglepetés látszott ez odavetett szavakra, s vonásai egyszerre megélénkültek, szemei fölvillantak. Te azt hiszed, Loránd, hogy Esztheyék számítanak rám? Enyingi nagyot nevetett. Ezt csak oly ember kérdezheti, mint te vagy, Jakab, ki átálmodja az életet, s nem veszi észre maga körül a legkézenfekvőbb dolgokat. Mit értesz ez alatt?
Jó lehet dolgozni, szép lehet, de nem ilyen hiábavaló munkát, hanem okosat, a mibe belefárad, megizzad az ember, hogy estére tudjon beszámolni magának az életének egy napjáról. Hiába volt-e vagy nem. Érted? A lakáj rábámult és megrázta a fejét, hogy nem érti. Nekem megvan a kenyerem. Igen, igen. Te nem értesz.
Mit értesz áthidalhatatlan mélység alatt? Az ő társadalmi állását, s a te születésedet... Ő nagy úr, te pedig szülőidet sem ismerted, és senki sem tudja, kik voltak azok. Olyan nagy bűn ez? kérdé ártatlan arczczal a leányka, kinek bizonyos dolgok kezdtek derengeni elméjében.