Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 19.
Ugy is véghetlen gyűlölséget tápláltam szívemben hazám bitangolói ellen, könnyű tehát képzelni, milyen lángra gyúlt minden csepp vér ereimben e hír hallásánál: a kik eddig csak hazám által sértettek meg, azok most, legközelebb, legédesebb érdekeimben önmagamat véreztek meg.
Ha valakit megmasszíroztak, akkor látni, hogy a megkent bőr pirosabb, mint a kenés előtt volt. Ez már elárulja, hogy mi történt. A bőr azért pirosabb, mert több benne a vér, a vér pedig azért több, mert a bőrben levő erek kitágultak.
Föl akarta szakítni a pecsétet, de keze félúton megállt; gondolkozni látszott s egy pillanatra mintha megszégyelte volna magát; de a vér már fejébe tódult, józan esze elnémúlt s nem hallott mást, mint a gyanakodás kárörvendő suttogását. Gyorsan feltörte a pecsétet és elolvasta a levelet.
Elég volt, Madame, a művészetből is. Itt nyomoruság, zaklatás, betegség, éhség, dühöngés vár reád. Itt elpusztul minden, csavargó léssz egy koldus-országban és mindenki elfelejt, a nevedet betemeti a szégyen, a vér és a szegénység iszapja. Jó itt, a szerzetesek között. Erővel foglak kényszeríteni. Botrányt csapok, belopódzom a kolostorba és bebujok az ágyadba. Zárva van a cellám, asszonyom.
A kozák azonban szilaj és erős ember volt roppant erőfeszítéssel kirántotta hátracsavart jobbkarját a szorításból és akkorát vágott a vele szemben álló Pitelka Tóni arcába, hogy annak menten eleredt orrán-száján a vér.
Hát legény, kérdezi tőle a lórul a vén pusztázó, bizonyos nevezetű Vér Ferencz, hát veled mi vót? Mi vót? buszmog vissza a Vízhúzó gyerök, ami vót, az barátságbul vót, aztán kinek mi köze hozzá? A Holló meg a Hattyú Az udvarunkban volt egy másik, kisebb udvar, abban lakott egy cukrász.
Eláll a lélegzete... Fog-e nagyon fájni? Befogta a száját és próbálta, hogy mi lesz majd. Rémülten kapkodott a levegő után, a mikor belemeredtek szemei a próbába s meghült benne a vér. És akkor valaki a kocsi mellé állott.
Nem-e? Nem... ismételgette szárazon a leány nem mondasz igazat, mert azt még láttam, hogy megfogták őket... és összekötözték... és korbáccsal verték... Öreg gazdámnak csupa vér lett a feje, arca, szakálla... Ennyit még láttam, miközben futottam.
Mert mintha már el is tűnt volna testem a földről... Valami rossz ízű nyirkot éreztem a szájamon. Lenyaltam és kiköptem. Vér... Lehet, hogy az én vérem. De lehet, hogy csak odafröccsent nagy csomóban valakinek a testéből és most folyik le félig megalvadva a szájamig... ahonnan lenyaltam... és kiköptem. A fejem zúgott, mint a malom. Nem hallottam semmit.
A pap egy darabig hallgatta s érezte, hogy az agyába tódul a vér. Az volt az első gondolata, hogy jó messze lemegy a kertjében, megkeríti őket, rájuk ront és üti, üti, hanem aztán még se ment odáig.
A Nap Szava
Mások Keresik