United States or Hungary ? Vote for the TOP Country of the Week !
Patakzott belőle a vér... Homályos szemeivel néha hátranézett nagy szomorúan, a vén kocsis pedig leeresztette a karját s elkezdett keservesen sirni: Hirtelen hátrafordult s rekedten, egészen belelágyulva a fájdalmába, szólott a kisasszonyhoz: Ne felejtse el, a mit a gyerekekről mondtam. Aztán előre mutatott a lovakra: Ezeknek már vége. Messziről hangos szó hallatszott: Eszter! Eszter!
Sohse haragudjék, őrmester úr próbáltam csillapítani a mérges Herkulest egyszer majd csak vége lesz. Ennek? Ennek. Ennek a marhaságnak? Ennek. Ennek lesz valaha vége?... fakadt ki még mérgesebben az óriás és szorgalmasan döngette ökleivel az árok földjét... sohasem lesz ennek, kérem, vége, ha így haladunk... meg fogja látni!
És ha például te csalhatatlan bizonyítványát birnád annak, hogy én házasságunk ideje alatt másba voltam szerelmes, mit tennél akkor? Ne beszéljünk ily szomorú lehetetlenségekről. Én tudom, hogy szeretsz s a ki egyet szeret, az nem hevülhet másért! Hermance ajkain elnyomott sóhaj röppent el s miután az ebédnek vége volt, gyorsan emelkedett föl helyéről és férje dohányzójába mentek.
A kapitány úr rövid beszédet tartott felette, mikor leeresztettük a becsületesen kiásott mély gödörbe, s a ceremóniának ezzel vége volt. Katona-temetés, ellenséges földön. Nem tartott tovább tíz rövid percnél. Midőn valamennyi halottal készen voltunk a kapitány úr hosszasabb ideig tanácskozott a tiszt urakkal.
Pál gazda tölt a pálinkás pohárba, keresztet vet reá s azt mondja: No. Igy sorba kóstolják az italt, amely után rögtön a munka következik. A gyerekek félve húzódnak meg a szobában, midőn odakint nagy ordítás támad. A poca zengi a hattyúdalát. Ide a tálat! kiáltja valaki. Még néhányszor sikít az állat, azután vége. Hirtelen nagy lesz a világosság a tájon, amely az ablakon is bever.
Aztán meg a szinházi közönség megszokta ugyan a jövését-menését, de ma senkit sem vártak a jeunesse dorée-ból s megjelenése az avatatlanoknak de egyszersmind érdeklődőknek azt adta hirül, hogy az árokszállási dáridó, mely Vásáros-Berényt néha egy hétre is kivetkőztette rendes formájából, immár vége felé jár.
Hisz éppen ezt cselekszem Mici; a tetszésem ebben a dologban az, hogy te magad távolítsd el a közelségedből, mert te vonzottad oda annyira. Vonzottad lelkem, tudatosan; eleinte talán csak kacérúl, később veszedelmesebben. Mert te is, mintha kitüntetnéd Dinit és ettől ő egészen megbolondul. Lásd fiam, te talán nem gondolkodtál még azon, hogy mi lehet ennek a vége.
De többé nem volt kiváncsi megtudni, hogy mit csinálnak a szinpadon, mikor vége van az előadásnak. Egy nyitrai községbiró. Ama boldogemlékü Bach-korszak alatt történt, hogy egy nyitramegyei község birája parancsot vesz, hogy a faluján átutazó Albrecht főherczeg illő fogadtatására rendelje ki az egész falut és állitsa fel hármasával embereit.
Hát egyszer meglát Feri egy kurta subás embert a piaczon, a mint hatalmas étvágygyal falatozik szalonnát, kenyeret és zöld vöröshagymát szedegetvén elő a tarisznyájából. Mikor a vöröshagymának vége volt, akkor meg poszpásznak egy csomó fris foghagymát morzsolgatott el rá. Ez lesz az én emberem! gondolá magában Feri s belekötött a jámbor emberbe. Hallja kend, atyafi, szereti-e a komédiát?
Judit neheztelve fogadta: Minek váratsz? tudod, mennyire várlak!... Te akartad, te kívántad, te követelted; most megvan a kívánságod. Ne kérdezd az okát. Úgy sem mondanám meg. Nem, igaz, hogy szeretlek; nem akarlak szeretni; csak nem bírok meglenni nélküled. Te se szeress, csak gyere. Nekem ne beszélj szerelemről; annak örökre vége köztünk.
A Nap Szava
Mások Keresik