Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 21.


Hogy naivak vagyunk, az nem tesz semmit, én megvetem azt, aki ezt vádként hozza fel ellenem. Legyen más az okos, én csak szeretni akarok s nagyon szeretni, ugy, a mint ma már csak kevesen tudnak. A lány magába szivott minden hangot s tágra nyitott szemekkel várta, hogy még beszéljen a festő. Az pedig elgondolkozott s öntudatlanul babrált a képen.

Nem, mester! kiáltá most égő arccal, lángoló szemekkel José. Nézze meg jobban! A titok ösvényén járunk! Az anyagok keveréke felbonthatlan elemmé változott, rajta van a resurrectió: a feltámadás jele, a fehér hattyú feje, végre pedig az arany égi harmatcseppje! Mutasd! Valóban, Paracelsus Basilius sikert jósló jelei!

Tudom, de nekem a gyermekem drága, nem maga, maga semmi... Maga senki... Ha a fiam a maga szeméért meg találna halni... A nagy hangra bejött a báró. Kicsi, értelmes képü öreg ur, kis, szurós nézésü szemekkel, amikkel mintha egyszerre mindent látott volna... Hosszu, meleg pillantással mérte végig a leányt s szárazan szólott az asszonyra: Mi a baj? A leány felelt. Elmegyek innen.

A fiatal hadnagy harag- és méltatlankodástól égő arccal ugrott fel helyéről: Bátyám, ez nem igaz! Bárki beszélte, hazugság! Mondd meg a hitvány rágalmazó nevét, hadd vonjam felelősségre kiáltá villogó szemekkel, miközben akaratlanul kardjához kapott. Mérsékeld magadat, István! Ne feledd, ki előtt állsz!

Miután Kardos bevégezte vallomását, Somorjay Károly lett fölhíva, ki nehézkesen hagyta el helyét, görnyedten, s lesütött szemekkel várta a hozzá intézendő kérdéseket. Kiváncsi zúgás hangzott föl a hallgatóság sorai közül.

A rend legényei a kaszárnyájukba tessékelik a magyarokat s ott némi vergődés után elalszanak a szalmazsákon. Az öreg még álmában is szavall: Bort hozz, kutyafülű... Másnap reggel, kissé zavaros szemekkel a rendőrbiró előtt állnak a csendháborítás miatt. Ejnye, ejnye feddi a biró Jánost már hogy lehetett ekkora italozást csapni?

Dózia elpirult s zavarral mondá: Majdnem négy hónapja mult. Amaz este, midőn elhagyta az Eszthey-palotát? A leányok tágra nyilt szemekkel néztek . Ön azt is tudja? kérdé Dózia csodálkozva. Holcsi úr mindent elmondott nekem. Klára nem tudta, mit gondoljon.

Nemde, grófnő, maga nagyon rossznak, önzőnek és szívtelennek tart engem? kérdé bátortalanul s könyes szemekkel. A legszívtelenebbnek, kit valaha ismertem! Nem törődik senkivel, semmivel, csak saját képzelgéseivel, és hagy egy egész csapat embert nyugtalankodni távozása miatt. Avagy azt hiszi, helyesen cselekedett, mikor titkon elhagyott bennünket és ide menekült?

Regina most egyszerre magához tért és a gyámoltalan siránkozó gyermekből egy szempillantás alatt ismét gyorsan cselekvő jóbaráttá változott át. Gondolatgyorsan kötötte le az erősen vérző sebet. Amikor ezzel készen volt, fölragadta a földről Manlicheremet és villámló szemekkel vizsgálódott abba az irányba, ahonnan a lövés döreje idehangzott.

Atlasz úr, kikelve arczából, kimeredő szemekkel, halálsápadtan feléje kapott mindkét kezével, mintha be akarná száját tapasztani vagy akarna ütni; azután egy iszonyút kiáltott és aléltan a földre bukott. Kiáltására berohantak a háziak s Eveline sietett atyját fölemelni a földről és magához téríteni.

A Nap Szava

indignatióval

Mások Keresik