Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Én Somorjayné leányának tartottam magamat, ki fölnevelt és jó volt hozzám, s az említett Kardos nevű detektiv azt állítja, hogy nem én, hanem Dózia az ő leánya, de nem hiszem és nem is akarom hinni. De mit tud arról, mit Lamberth kisasszony Dóziáról beszél? Semmit! Én őt nem ismerem.
Azonban Dóziának sokkal elevenebb esze van, mint hogy hihetetlen dolgokkal ámítani lehetne, de megpróbálom. Nem próbákról van szó, hanem oly lehetőségekről, mi világos lesz előtte, hogy bekövetkezik. Mondd, hogy ha Eszthey magával akarja őt vinni, én nem tehetek ellene semmit. Ez majd megrémíti.
Hátat fordított és bement a sziklatemplom belsejébe. Ez nyilván azt jelentette, hogy fel is út, le is út... el lehet menni. Tehát nekiindultam a menedékesen fölfelé vezető keskeny ösvénynek és oly gyorsan róttam az utat, amily gyorsan csak tudtam. Amikor körülbelől félórai kapaszkodással fölérkeztem a magaslat tetejére, visszanéztem. Odalenn azonban nem láttam semmit. Regina nem mutatkozott.
De Judit nem engedte, hogy mondja; a szavába vágott. Nem akarok én tudni semmit sem... Érezni akarlak. Tudni csak azt akarom, hogy az én számomra is vagy. Úgyis az egész világé vagy és énnekem abba bele kell nyugodnom. A te életed a szabadság; a te erőd a függetlenség; lefoglalni téged nem lehet, nem szabad. De azért én lehetek neked olyan valakid, aki senki sem lehet más a világon.
Én akarom őt kihallgatni... Először megtudom tőle, kit mer ő rejtegetni tudtunkon kívül magánál, másodszor, hogy került az idegen hozzá, kinek ez a kép birtokában volt. Mert, nemde Hermance, nem tudtál arról semmit? A grófné gyermekeihez fordult. Hagyjátok el a szobát, beszélni akarok atyátokkal négyszem között, mondá nagy szomorúsággal hangjában.
Szívesen adom. Nem kérek. Hát mit kérsz? Semmit. Jóllaktam. Ez a fő! Minden más ezután következik. Azt persze tudod, hogy mi következik ezután? Mi? Nézz a térdedre. A fehér térdecskék bizony mindenütt kilátszottak a szoknya rongyai alól, hiába akarta őket a szomszédos szoknyarongyokkal eltakarni. Ne fáradj, Regina, mondtam már, hogy ezekkel a rongyokkal semmire se mégy.
Sehogy se értsed, kiáltott Atlasz úr, erősen hányódva a meghatottság és harag hullámai közt. Engedj legalább gondolkozni. Mi akartunk neked a neved napjára meglepetést szerezni, és te leptél meg minket úgy, hogy a fejünk is zúg tőle. Nem olyan könnyű itt hamar felelni. Ígérd meg, hogy egy hétig semmit sem fogsz tenni, egy hét múlva aztán megtudod végleges határozatunkat. Nos, tetszik az alku?
A milliónál hagyta volt el; most lehunyt szemmel mormolta magában: egy millió, egy millió, éppen egy kerek millió!... Farkas! ordított fel hirtelen, minthogy valami veszett morgást hallott álmában. A szelid lovacska is megzavarodott a bősz kiáltástól és amit még sosem tett, elkezdett forogni, ágaskodni. A nótárius tágra meresztette a szemét, de semmit sem látott.
Az olasz mikor megtudta, hogy magyar fiukhoz van szerencséje, igen szivesen látta őket, birka-tokányt készittetett a számukra: a fiuk örömükben fizetni akartak az olasznak, hanem az nagylelkü volt, nem fogadott el semmit, azt mondta, hogy ugyis kárba veszett volna az a birka, mert a veszett farkas tépte szélylyel.
Kékessy úr azt mondja, hogy az új énekesnők nagyon kedvesek. Az egyiknek olyan hangja van, mint a La Grange-nak s a másik olyan muzikális hogy két nap alatt betanul akármit. Akkor hát kár, hogy két példányban születtek. Egy személyben többre vinnék, mint így kettecskén. Ó, nagy jövő vár rájok, különösen a kisebbikre, aki még nem tud semmit. Majd megtetszik látni.
A Nap Szava
Mások Keresik