United States or São Tomé and Príncipe ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ezt a gyönyörűségét csak az multa fölül, ha gyermekei meglátogatták s beszéltek neki mulatságaikról, örömeikről, az uri világról s az uri világban játszott fényes szerepökről. Az öreg asszonyság boldog volt az ablak mellett, kényelmes karszékében, és nem volt semmi más kívánsága, mint gyermekeinek ragyogása és a majorság szaporodása.
Ő nálunk marad, s olyan sorsban részesül, mi kifogást nem szenved, s ha nem elégszik meg sorsával, háládatlan! De ő szereti Oroszlayt, s viszont szerettetik általa és attól fél, hogy nem lehetnek egymásé. Ha fél attól, helyesen teszi, mondá önkéntelen gúnnyal Esztheyné, de csodálkozva vizsgálta leánya nyugodt arczát, meg nem foghatva, mily czélból beszél az ezekről neki.
Enyingi azt észrevette, valamint a grófné nagy halványsága is föltünt neki, azért nem kivánta folytatni a tárgyat, annál is inkább, mert Veronika lépett a terembe, ki sem Holcsiról, sem az elfogatásról egyetlen szót sem tudott. Azért más mindenféle dolgokról kezdtek beszélni.
Diogenes azt állitá, hogy haszontalanság minden tudomány; az athenei tudós akademia fölösleges a világon, az embernek nincs szüksége egyébbre, mint egy hordóra, a miben lakjék. Ugy, de a hordó nem terem a fán, mint a makk-kopáncs; az ebben az időben cserépből volt, készitette a gerencsér. Hogy a gerencsér hordót készithessen, szüksége van a kőmüvesre, hogy az neki égető kemenczét épitsen.
Megmondom neki, hogy egy gyáva sihedernek vagyok a húga, ne panaszoljon ránk, mi nem vagyunk az okai annak, hogy ez lett belőle. Megcsókolom... De fiam... Papa velem jösz. Esküdtem... A mama nyugalma... Ez a botrány története. Ne méltóztassék nagyon szigorúan megkritizálni azt a drága barna kis leányt.
Hol van Dózia? kérdé, mialatt kenyerét bőven megkente vajjal. A templomba ment. És te miért nem kisérted őt? Mondtam, hogy igen nagy szabadságot ne engedj neki. Itt nincs veszély. A templomban nincs más, mint parasztnép, s azok nem törődnek vele. Sohasem lehet tudni, mi adja magát elő, viszonzá gondolkodva Holcsi, s föltolta szemüvegét homlokára, mit csak akkor tett, ha egyedül volt Klárával.
Az asszony mellett kis gyermek tipegett, sírva, szepegve, könyörögve, hogy nem birja tovább, vegye föl az anyja, vagy adjon enni, vagy fektesse le, mert fáradt, mert éhes, mert beteg ... Dömötör mérhetetlenül fájdalmas keserűséget és szánalmat érzett fölszaladni, kiterjeszkedni, elhatalmasodni a szívében, hogy amikor ő akadémikussá lett, akkor egy szegény kölyök leroskad a nyomorúságtól, mert a sok batyútól nem jut neki már helye az anyja karjain.
Sohse ugráljon, kis leány, intettem neki a kezemmel is, a szememmel is eszem ágában sincs, hogy bántsam! Nem volna szép, ha egy ilyen magamfajta nagy darab magyar katona bántana egy ilyen gyenge gyereket, mint amilyen maga. Nem vagyok gyerek... rázogatta fejét a leány. Hát mi? Voltak itt katonák, folytatta anélkül, hogy a kötekedő kérdésre választ adott volna akik bántani akartak.
Várják meg, a meddig készen lesz valamivel, négy-öt képe is munka alatt van, majd csak sikerül szereznie valamit. A volt háziur rá is hagyta a dolgot, szívesen várt neki, mert látta, hogy máskülönben derék ember. Várjunk talán mi is még egy kicsit. Ezzel majd elvégzem én mondta Huber ur és fölment az atelierbe.
Mind a mellett sokkal eszesebb volt, hogy ne gondolkozott volna olykor azon: miért védi az ügyvéd oly lelkesen az ő dolgait? Humanitásból? Daczára, hogy semmi élettapasztalása sem volt, ez valószinütlennek látszott neki.
A Nap Szava
Mások Keresik