Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 27.
Nem neked mondom kezdte reggelenkint, ahogy a kávéházba megérkezett, mert te fenegyerek vagy, akinek a hadseregben volna a helye, de hidd el, a párbajt azoknak találták fel, akik nem tudnak vívni. A kárpitos megvágja az őrnagyot, az ügyvéd lelövi az erdészt, a commis megsebzi a vívómestert s mindez huszonnégy óra alatt történt.
Ha pedig nem neked kell fizetned, azt hiszem, rád nézve mindegy, akár van adósságom, akár nincs. Ez csak világos. Nem egészen világos, mondá Atlasz úr komoran, míg az öreg asszonyság, mintegy sejtve a közelgő vihart, félénken karszékébe bújt. Nem egészen világos. Csak akkor volna világos, ha tudnám, kivel akarod kifizettetni az adósságodat? Már ki van fizetve.
Ezért sajog betöltött álmod mélyén a csalódás fanyarsága, mint színméz édességében a fulánk mérge. Boldog vagy, ha virágos nyoszolyádba fekteted szerelmes párod, de a boldogság amíg csak álmodtál róla, odavan, többé már nem adatuk meg néked. Ezért nincs, nincs soha egészen betelő vágy, csak vágyakozás az elérhetetlen után.
Holcsi beszélt neked Jakab házasságáról? kérdé Hermance, hogy végét vesse a kinos csöndnek. Ő! De nem hittem neki. Kinevettem és majdnem elutasítottam ajánlatával. Mit ajánlott, s miért beszélt Oroszlay házasságáról? Hogy ő meg tudná azt akadályozni. A házaspár önkéntelen egy jelentőségteljes pillantást váltott. Nem! mondá Hermance, ezen az áron nem lehetne boldog Veronika.
Igaz e, hogy neked sohasem volt szabad az én égő szívemet mutogatnom? Szerelemről hallani annyi volt neked, mint felkorbácsolni a lelkiösmeretedet; szerelemről te nem tudtál, nem bírtál, nem akartál beszélni; akkor sem, amikor az én menyországi diadalom után másnap olyan boldogan néztél a szemem közé és arcom mohó kérdésére ezt felelted: „nem bántam meg! semmitsem bántam meg!"
De miért vitted el? Ő maga kívánkozott el innen? Azt nem kérdeztem tőle, egyszerűen elvittem. És miért vitted el, ha szabad kérdenem? Mert nem akartam, hogy itt maradjon. És miért nem akartad? kiáltott Manó fölemelkedve székéről, kihívó tekintettel. Mi közöd neked ahhoz, ki jár a mi kastélyunkba? Hogy mersz te a mi kastélyunkban parancsolni?
Mit felelsz erre, kedveltem? Igaz! attól a perctől fogva, midőn a rablók kezei közül megmentém. Akarod-e tehát nőül venni? José lángoló szemekkel ugrott fel helyéről, de a házigazda parancsoló mozdulattal csendre inté: Még nem végeztem be! S igéretemhez egy komoly feltételt kötök! Klára kezét csak akkor adom néked, ha feltaláltuk az aranykészítés titkát!
Mert ott ilyenkor már június van. Szóval elkéstem vele. Tudod mit gondolok én? Csak mondd ki, ha már kigondoltad. Neked tetszik ez a két leány. Tetszik hát. Neked tán nem tetszik? Ha nem tetszenék, azt hiszem, nem kisérgetnéd őket. Az igaz. Cipriani mondani akart még valamit, de aztán mást gondolt. Csak nem fogja megbontani a szépen összevarrott jó egyetértést ilyen semmiségért!
Én neked nevelőanyád vagyok és leszek! Haldokló anyádnak igértem meg, hogy gondoskodni fogok rólad, s azt megtartottam és míg élek, semmi körülményben sem hagylak el. De bizalommal kell lenned hozzám. Nem mondom, hogy szeress, mert az érzés dolga, de arra kérlek, tekints úgy, mintha gyermekem volnál, s gondold meg, hogy neked rajtam kívül senkid sincs e földön. Kik voltak szülőim?
Meddig várjunk? Úgy látszik, neked nem esik nehezedre! szakítá félbe haragosan. Klára fájdalmas, szemrehányó tekintettel nézett rá. Klára! Mondj valami vigasztalót, ha tudsz! Mit tegyünk? Szeretnék valami megnyugtatót mondani, de most jöttem haza, így nem tudom, mik történtek, mi kedvetleníté el atyámat ellened? Kellett valaminek történni, míg távol valék! Én majd megtudom: mi az!
A Nap Szava
Mások Keresik