Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 27.


Pénzre pedig szükségem van, nincs hát egyéb hátra, mint hogy te adj. Ez csak világos. Világos, világos, mondá Atlasz úr, fejét vakarva, csak az nem világos, mire kell neked annyi pénz, mikor nincs semmi adósságod? Miből éljek, ha nincs pénzem? Hát a fizetésed? Az a rongy? kiáltott Manó fitymálva. Hiszen ez még szivarra sem elég. Drága szivarokat szoktál szívni, mondá Atlasz úr.

Én ur vagyok, kérem. Nem boltos. Engem megöl a piszok. Tessék elhinni. Valami különöset gondoltam, mondta egy fiatal ember a másiknak s mosolygott. Olyan formán azonban, hogy elgondolkozott a mellett s látszott a szemein, hogy nem mulatságos az, amit különösnek mondott. Éppen csak vértezte magát a mosolygással az ellen, hogy a másik esetleg kineveti. Gyere, neked mondom el először. Elhuzódtak.

Tudod-e Rozália, mondá Atlasz úr feleségének, miután hosszasan kifejtette előtte a két névnapi meglepetés előnyeit, tudod-e, hogy neked az ember semmi hasznodat sem veheti?

Engem boszantott ez a mosolygás. Azért mikor a háziasszonyunk kiment, megkérdeztem tőle: Neked tán tetszik ez a história? Tetszik hát! felelt. És nevetett a szemtelen. Eh, veled nem lehet beszélni!... Később pedig, az éjjeli sötétségben, mikor azt hittem, hogy már alszik, egyszerre megszólalt: Különben nem tudom, mit tartozik rád ez az egész eset? Nem bántott téged senki.

Zúgá egy erős szózat utána, s a gyilkos mintegy meredten álla meg, s csak lassan ereszté le fegyverét, kevés aranyért meg akarsz valakit ölni, ki néked egész életedre szolgálatját ajánlja: vagy azt gondolod, mivel te egy szigeti zsidóként növeszted szakállodat, nekem nincs borbélyra szükségem?

Te fiatal és tapasztalatlan vagy, kinek fogalma sincs az élet göröngyös útjairól s arról a lejtőről, hova a meggondolatlanság sodorhat. Ebben igaza van. Nem ismerem az életet, csak könyvekből. Örülök, hogy ezt belátod, s talán azt is, hogy én jobb tanácsokat adhatok neked, mint növendék társnőid, vagy a regények. Meg vagyok róla győződve, azonban meg kell jegyeznem, hogy Klára nagyon okos leány.

Azt te sem gondolhattad, hogy nem volt a multamban asszony. De azt mindjárt megmondtam neked, hogy olyan soha, akiben mindaz meglett volna, ami énnekem annyira nagyon kell. Te sohasem igyekeztél azon, hogy meghódíts és mégis mindenem lettél.

Nem bűn, de rád nézve helyrehozhatatlan hiba és akadály, hogy tisztességes család sarja nőül vegyen; annál kevésbbé oly előkelő ember, mint Oroszlay gróf. Bizonyos vagy ebben, Klára? Oly bizonyos, mint hogy itt fekszem ágyamban, s ezeket mondom. De hát tett ő neked házassági ajánlatot? Arról szó sem volt közöttünk. Párszor találkoztam vele, ő hozzám csatlakozott, s beszélgettünk.

Mert az a vagyon, a mit ma sajátodnak mondhatsz, még nem gazdagság, csak neked látszik annak, ki szegénységben nevelkedtél, mondá szigorúan az ügyvéd, s elfordult tőle, ki akarván fejezni, hogy terhére van az a feleselés. Amott jön Dózia, mondá Klára az ablakon a kertbe pillantva, megyek elébe.

A Nap Szava

ismerősével

Mások Keresik