Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 19.
Itt van, tessék mondta fölényesen, mint aki érzi, hogy itt most ő az úr. Steinhuber papa magánkívül volt. Itt van! csakugyan itt van! benne van a levél!... ni, még a gyűrű is!... de hogy csináltad ezt te gazember, te? talán igazán az ördöggel cimborálod? Az már az én dolgom, mondtam, hogy babonám van, felelt Bogáti és a papája szemeláttára megölelte, megcsókolta Nusikát.
Jakab gróf ezt igen jól tudta, s tekintete újra álmodozásba merült, mert maga elé képzelte az arczot és alakot, melyet pár perczig látott csak, de teljesen megbüvölte őt... És az lehetetlen most? kérdé érdekkel. Teljesen lehetetlen! De ez nem maradhat így; neki vissza kell térni hozzám és reménylem, meg is fogja tenni. Ez a levél nagyon erős elhatározásra vall.
Kétszer kerestem irodájában, de sohasem találtam, s megtudván, hogy a közelben lakik és tegnap velünk egy vonaton érkezett, siettem fölhasználni az alkalmat. Valami sürgős ügyben? Nem éppen sürgős, de rám nézve fontos... Tud ön arról, hogy egy névtelen levél küldetett hozzám pár hónap előtt, melyben egy «fontos ügyről» volt szó, miről a kegyed irodájában kaphatok fölvilágosítást.
A levél foglalatja épen nem volt vigasztaló, de mégis bizonyságot adott, hogy Ilona él, s hogy menthetésére csak pénz és sietés kivántatnak, s ez valamennyire mindnyájokat vidítá, de főleg Szodorayt magán kívül ragadta az öröm. Hiszen ő szeretett, s a szerelem egy gyenge homályos reménysugárnál is fényes világban látja hajnallani jövő boldogságát.
Azonban lehet, hogy az irodafőnökömmel beszélt, mert nekem tárgyalásom lévén, nem voltam itthon s nem is tudom, miféle ügyben lett volna szerencsém. De ön iratta azt a levelet, melyben ide hivták őt egy bizonyos ügyben. Holcsi most már teljes nyugalommal viszonzá: Méltóságod téved, mert az irodából ilyféle levél nem küldetett a grófnak.
Olykor több napig maradnak azok érintetlenül, mi tudom, hogy hiba, de az igazat megvallva, nem nagyon érdekelnek. És ha például szerelmes levél volna közöttük? kérdé ingerkedve Béla. Azt nem szoktam kapni, viszonzá kellemetlenül érintve e kérdés által Oroszlay, ismét egy pillantással Veronikára, ki szokva volt fivére meggondolatlan fecsegéséhez, s igyekezett gyorsan más irányt adni a beszédnek.
A levél csattanója pedig ez volt: „Jolánka, lelkem, szívem, drágám, életem, mindenem, az Istenre kérem, jöjjön ki egy kicsit; megbolondulok, ha ma nem látom, mert holnap egy egész hétre kiküld a princi a gazdaságba; azalatt megőszülök; száz esztendőt szenvedek végig maga nélkül. Jöjjön! várom a kerti kútnál; tudja? ha nem jön, belevetem magamat s ott halok meg!"... Nem is volt aláírva.
Ez a gyűrü az én talizmánom, ez sugallta a levél megszerzését, lássuk, mit sugall most? és izzó tekintetét a vörös pontokkal hintett sötétzöld kőbe vésett kabbalisztikus jegyekre szegezé. Sokáig nézett a kőre, gondolatai rohanva követték egymást és midőn felemelé szemét, homlokán a redők elsimultak. Úgy van.
Nem kerestem. Eszembe sem jutott. De aludt és valami számlával jöttek; nem akartam felkelteni; tudtam, hogy úgyis csak fizetne, belenyúltam a zsebébe a tárcájáért és ekkor kiesett a tárca mellől egy levél. Aznapi levél. A bérlő felesége írta. Küldönccel küldhette. Abból mindent megtudtam. Amikor fölébredt, mert én nem keltettem fel, odaadtam neki azt a levelet és megmondtam, hogyan jutottam hozzá.
Atlasz úr, mióta a levél fölfedezésével oly szerencsétlen bakot lőtt, nem mert többé Sándor előtt felesége ellen szólni, csak titokban duzzogott és leste, mikor fog kihülni végre Sándor szerelme és mikor fog megnyílni a szeme, a minek, Góg Ferencz állitása szerint, előbb-utóbb be kell következnie.
A Nap Szava
Mások Keresik