Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. július 17.
No, vén szamár! szólt s a hangja most már barátságosan csengett, kellett ez neked? Minek ingerelsz, mikor rosszkedvü vagyok?! Látod, ez már beszéd! felelt Cipriani meghatva. Miért nem mondtad ezt mindjárt? Vidovicsra nem is haragudott tovább, csak a civilek gyalázatos szerencséjét átkozta magában.
Alig tettem néhány lépést és alig bújtam keresztül az utamat mindenfelé elálló lombsátor sűrűségén, midőn egy jól ismert hang ösztönszerűleg megállásra kényszerített. Úgy rémlett, mintha távoli ágyúmorajt hallottam volna... Feszült figyelemmel hallgatóztam, de néhány percig ismét csak a könnyű esti szélben megmozduló falevelek susogó hangja szivárgott füleimhez a csendességben. Csalódtam volna?
Titkoltam tőled kétségeimet, gyötrelmeimet, mert féltem, hogy elvesztem szerelmedet, és én szerettelek, oh! most is szeretlek, s ez a szerelem teszi oly halálossá kételkedésemet. Szánj meg engem Klára és légy őszinte hozzám. Hangja, mely eleinte a fölindulástól reszketett, a vége felé, midőn szerelméről kezdett beszélni, ellágyult, könyörgésbe ment át.
Igy kuporogtunk egymás mellett valami félóráig, anélkül, hogy a vihar alábbhagyott volna. Sőt mintha még nőtt volna ez a rettenetes erő. A dörgések utóhangja néha hosszantartó mély hördüléssé keményedett, mint a legnagyobb kaliberű nehéz ágyú hangja... Szinte lestem, hogy mikor robban már a lecsapó »Geschoss« és mikor repülünk föl Reginával együtt a mennyországba...
Ezek a mai leányok nagyon erős és határozott egyéniséggel birnak, különösen az ilyen árvák, kik korán megszokják az önállóságot, mondá Obrenné, habozva ejtvén ki szavait s Hermancenak föltünt, hogy arcza és hangja nagyon tétovázó és egész lényén nagy izgatottság látszott. Ismeri annak a leánynak körülményeit? kérdé a grófné.
Holla!... hála istennek... ez a Morelli kapitány úr jól ismert recsegő hangja. Futottam a hang irányába. Hány utamba kerülő embert löktem föl, nem tudom, jókat taszítottak rajtam is de, hála istennek, végre mégis csak megtaláltam a testvéreket. Az első ember, akibe belebotlottam, a bivalynyakú Varga őrmester volt.
Dóziának egy önkéntelen mosoly röpült keresztül ajkán, mi a két hölgyet megdöbbentette. Csak nem akarja állításomat kétségbevonni? kérdé elfojtott dühvel Obrenné, kinek hangja reszketett a fölindulástól. Nem! Hát mit akart jelenteni az a kétértelmű mosoly? Nem vettem észre, hogy mosolyogtam volna, viszonzá sóhajtva Dózia. Nincs is okom rá.
Jegyesedhez pedig ne közeledjél az esküvőd napjáig súgta neki egy imádságos, előénekes, szemérmes öreg parasztasszony hangja, ezerjófüves édesanyja ősi magyar tradiciós szelleme.
Sejtettem, hogy enélkül bajos lesz a dologból tisztességgel kievickélni. Nem sántikálhattam messzebb tíz lépésnyinél és már megszólalt a bokrok mögött a leány nyugtalan hangja: Nit géh wát!... Hol vagy? Mondtam már, hogy nem megyek messze... hát ne kiabálj, hanem gyere. Kumm schon! Jött. Nagyon furcsa figura volt szegény, nem tudtam kacagás nélkül megállni.
Ott voltak a legfinomabb hölgyek, akik hetenkint felváltva látták egymást szívesen ozsonnára és minden legújabb pletykára. A nagyaszszony volt közöttük a vezér. Kissé szikár, középkorú nő volt; a hangja érdes és éles; alkalmas rá, hogy a többiét elnyomja.
A Nap Szava
Mások Keresik