Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 11.


A szobád mellett lévő szobában fog aludni, de az estét velem tölti. Tetszeni fog neki a lakás? A szoba, melyben elhelyezzük őt, csinos és tiszta. Mást nem kivánhat. De hát ki ő? Legyen hozzám bizalommal, grófné, mondá nyugtalanul a komorna.

De Dózia ezt a biztosítást nem nagy elragadtatással fogadta. Arcza kételyt fejezett ki, vonásain csalódás látszott, nem felelt s szemét lesütötte. Hermance-on nagy nyugtalanság látszott s feszülten kérdé: Kételkedel szavaimban? Nem, mondá bizonytalanul Dózia, de látom, hogy terhére vagyok, alkalmatlanságot okozok és ez szomorít. Ne hidd azt! kiáltott föl a grófné.

Nem! mondá a kérdés fölött meglepetve Hermance. Miből gondolja ezt? Nem gondolom, csak kérdem, mert rendszerint nem szoktunk azokhoz így ragaszkodni, mint grófné teszi, kik idegenek ránk nézve. Az az egyéntől függ, s ha már annyit beszéltünk Dóziáról, elmondom önnek összeköttetésem részleteit vele, nehogy valamely téves és alap nélküli következtetésekre jusson.

Mi különbséget találtál köztünk? Oh, azt könnyen megmondhatom. Grófné szép és előkelő külsővel bír, másforma ruhái vannak, más a modora, beszéde, taglejtése, míg Obrenné nagyon közönséges. Lám, lám, mily éles megfigyelő tehetséggel bír a kis Dózia, mondá nevetve Hermance. Ki hitte volna, hogy ily birálgatásba bocsátkozik... És mióta keletkezett ez a gyanúd?

Nagy lelki megrázkódáson ment keresztül, míg el tudta magát a távozásra határozni, s még nagyobb próbáltatások vártak , midőn szökési szándéka fölfedeztetett, s őt Eszthey grófné magával vitte.

Ma itt van, de együtt voltunk pár nap előtt falun. Képzelje, grófné, Jakab, ki uradalmak ura, egy kis birtokot vásárolt. Jakab birtokot vett? kiáltott föl meglepetten Eszthey. Minek és hol?

Erre a kérdésre nem tudok magamnak felelni, holott okvetlen föl kell találnom. Érdemes ő arra, grófné, hogy fáraszsza magát érte? kérdé Ernesztine haraggal. Ez a tett nem volt szép tőle, de nem is érte, hanem magam miatt kell őt föltalálnom, még pedig mielőbb, mert nincs egy nyugodt perczem, míg nyomában nem vagyok.

Fogalmam sincs róla, ki vagyok, de Obrenné sejtette velem, hogy a grófné kegyeiből élek s ezért hálával tartozom... De hogy miért gondoskodik rólam s miféle összeköttetés fűz bennünket egymáshoz, azt nem tudom s Obrenné állítása szerint nem is fogom soha megtudni.

A reggelinek éppen vége volt s Veronika futott elhozni a mondott képet; Eszthey szivarra gyujtott, Béla nagy várakozással tekintett huga visszajövetele elé, s Hermance grófné oly halovány volt, mint ruhájának csipkéi, és majdnem reszketett izgatottságában. Midőn Veronika visszatért a képpel, legelőször fivére ragadta ki azt kezéből s rápillantva, elragadtatással kiáltott föl.

Már az egész házat kikérdeztem, persze óvatosan, hogy ki hol volt az este, s nem távozott-e valaki a házból? Portást, inasokat, a konyhaszemélyzetet, de senki sem tud semmit, s ha babonás volnék... Nem babonáról van itt szó, Ernesztine! hanem meggondolatlanságról! kiáltott föl haragban kitörve a grófné.

A Nap Szava

tarthatom

Mások Keresik