United States or Martinique ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egy oldalvást vonuló tatár-csapat tudniillik elkésett, és bajtársai megveretését nem is álmodva, megkerülé a csatázókat, s azon völgybe, melyet a magyarok győztesen hagytak el, kibukván, vad kurjongással rohantak a városnak, elvágván arra a római szent birodalmi lovagnak, mint ő magát czímezni szerette, a retirádát, ki is ez által kénytelen volt minden szándéka s meggyőződése ellen előre szaladni, kardot rántott, dörgő «marsch»-ot kiáltott emberének, és lóhalálában vágtatott Tunyoghy már a hegyek között eltűnt serege után, tele torokból kiabálva: Így járnak a taktika megvetői, az ellenség posztot vett a hátunkon s Nagybányát egy coup de main-el occupirozta.
Egész élete oly harmonikusan folyt le eddig, hogy sohasem készített előre terveket. Minek? Hisz soha egyetlen akadályra sem talált, s a mire vágyott, azt rendesen minden nehézség nélkül el is érte.
Most már igazán egyedül... Tegnap éjjel óta sehová se tartoztam, a Morelli-század megsemmisült... Nehéz szívvel vetettem vállamra fegyveremet és indultam meg az erdő szélén délnyugat felé. A sötétségben csak lassan botorkálva haladhattam előre, de azért mentem, ahogy tudtam. Ezzel a lassú kullogással is megnőtt a távolság, mely ettől a szerencsétlen vidéktől elválasztott.
Oh, oh, ez nagy tudós! Valóban ritka szerencse, mester! Tisztelettel kell fogadnunk, még pedig itt, műhelyünkben! Tehát ad personam ismered? Toledóban, Malach ben Mizráim műhelyében találkoztam véle. Helyes, előre örvendek a tudományos disputának. Meglássuk, minő fundamentumokon frequentálja szent művészetünket!
Az asszony a napernyőjét próbálta nyitogatni mintha amögé akart volna bújni. Kétségbeesve intett a férfinak: Kiálts neki; hívjad; én nem bírok szólani. Tarcsay összetette a kezét. Csókolj meg hamar hamar... Már csak a levegőnek beszélt. Az asszony nem várt tovább. Előre szaladt; vissza, a kertbe. Itt vagyunk, jövünk! kiabálta aközben remegő hangon, lélekzete fogytán. De azért csak futott.
Én gróf Karthágoy Hannibál vagyok; a zsebmetszők hirhedett vezérét keresem, a kitünő tekintélyü Knödlfressert. Én vagyok az! szólt rekedt hangon egy gyanus külsejü alak, gyanus léptekkel mozdulva előre. Örülök, hogy van szerencsém önnel megismerkedhetni. Szólt a gróf: én egy sajátságos megbizással jöttem önhöz.
Anyám a pártomra állott, amennyiben én azt mondtam, hogy az intő még semmit se jelent, az még nem négyes és éppen csak megeshetik, hogy az lesz belőle. Mit tudja az ember azt előre. Hát anyám is mondta, jó asszony, becsületemre mondom, nem azért, mert az én anyám, hanem keresni kell a párját... hát mondta, hogy várjuk be az értesítőt. S egyszer hallottam, hogy veszekedtek.
A férfiak komoran bámulták maguk előtt a földet s durván visszalökték azt, aki előre akart tolakodni. Aggodalmasan nézték a falat s várták, hogy bedőljön. Az asszonyoknak nem volt igazuk, a fal nem befelé hajlott meg, hanem egyszerre, mint egy meghajlított késpenge, a közepén ki az utcza felé kezdett domborodni.
Az ég egyik oldalán, ahol messze éppen rámutat egy hosszu, vékony fekete torony, haloványodni kezdett a hold. Tulfelől pedig előre küldte a tüzét a nap, valami párás vöröses gőzt, mintha lenn, a katlanban sustorogva izzana a tüztányér.
A jegyző elgondolkodott útközben erről arról és már előre örült, hogy valahára megint lesz egy kis „párti". Az ilyen „murik" nem esnek meg anélkül, vagy kaláber vagy tarokk, vagy ami mindegyiknél különb: egy kis ferbli, egy kis „hazai csendes"; hej, ez az igazi! Bizony szép játék az, mormolta magában, csak érteni kell hozzá.
A Nap Szava
Mások Keresik