United States or Tajikistan ? Vote for the TOP Country of the Week !


Elment tehát a titkári irodába, hogy az utlevélérti folyamodványt elkészittesse. Amice B. mondja germanice ne scribat, irjon magyarul. Elkészülvén a folyamodvány, mondja titkára, hogy a személyleirás is szükséges. Hát csinálja. Születés hely? Hol született méltóságod? E kérdésre hirtelen láng boritotta el arczát s kezeivel élénken hadonázva mondja: az nem kell: azt hagyja ki!!...

Az arczát elöntötte a vér; mialatt még jobban kiszöktek a pofacsontjai, a szája folyton járt, mintha mondott volna valamit s kómikus lett volna, ha nem olyan végtelenül szánalmas, éhes, betegformáju ember. A csöndre egyszerre még hangosabb lett a tombolás.

Nem tehetek róla, de borzasztóan nekimegyek, kitépem a belit a fogammal. Lihegett, megtörülte az arczát s leült egy pillanatra pihenni... A fogammal, igen, igen, hanem hát csak ugy gyanura nem lehet elindulni. A lakodalmas vonat egy kis késéssel érkezett meg az állomásra. A tisztviselők és a szolgák az állomásfőnök köré gyülekeztek a perronra és vártak.

Ön, a ki egész életét szerzéssel töltötte és ezt tartja az ember legfőbb hivatásának? Igen, mert én zsidó vagyok, kiáltott Atlasz úr elkeseredve. Hallja, öreg, ez már mégis elbizakodottság. Hát maga azt hiszi, hogy csak a zsidónak van esze a szerzésre? Dehogy hiszem, dehogy hiszem! felelt Atlasz úr, elfintorítva arczát, mert Manó fia jutott eszébe.

Ez alatt mindennel kész lett a borbély; beszappanozta a haramiát, s már fél arczát leborotválta, midőn az ajtó hirtelen kinyilván, Karácson Tivadar, a híres hajdu, lépett be.

Egy kérdést intézek önhöz, grófné, mi talán szerénytelennek látszik, de nem abból ered s a felelet megtagadása tetszésétől függ, mondá azzal a kedves bájjal Jakab gróf, mi lényét oly ellenállhatatlanná tette. Nagy baj következnék abból, ha Bertalan megtudná Dózia létezését? Egy pillanatnyi csönd következett, mialatt Hermancenak arczát láng borítá s láthatólag habozott a felelettel.

Vér ömlött az ajkaiba, kipirult az arcza is és mintha mesét hallgatott volna, beszédesek, derültek lettek a vonásai. A fiu most már el se eresztette a kezét, hanem lázasan bámult reá. Mikor fölnyitotta a szemeit, ráhajolt s ugy beszélt hozzá, hogy majdnem csókolta az arczát. De szép vagy! Mint egy kisasszony, csak éppen uri gunyát kellene rád adni.

Aztán sokszor hátrafordult, mondani akart valamit, de mindig csak lenyelte. Mikor uj kaptatóra értek s megint előttük állott a lejtő, amin uszik majd a is, meg a kocsi is, végig törülgette az arczát egy nagy vörös kendővel s csendesen beszélni kezdett a leánynak. A kisasszony fiatal s ha veszni kell, az a rendje, hogy én pusztuljak, a vén. Az már ugy lesz.

Ebben a pillanatban valaki kicsapta a fejük fölött belülről az ablakot s egy korsó viz ömlött a nyakukba. A hogy fölugrottak, benn iszonyu röhögés támadt. Többen is lehettek a szobában, férfiak, asszonyok vegyesen. A fiatal ember éppen csak az arczát törülte végig a kezével s egy rántással lehuzva a válláról a leány kezét, az ajtó felé indult.

Ellenfelem épen ugy fog járni velem, mint én ő vele: meglövi a holdat. Azonban egy tekintet azon pokoli mosolygásra, mely arczát elfintoritá, midőn félszemét behunyta, félszáját felhuzta s azzal a térdemet vette czélba, tudatá velem, hogy ellenfelem okult a példámon; lábamra czéloz, hogy homlokon találjon.

A Nap Szava

átköltözni

Mások Keresik