United States or Japan ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ha valaki adósságot csinál, azért még lehet fiú, és én csak attól féltem, hogy megint egy csomó adóssággal jött haza, mint rendesen. Mondtam én, hogy nincs adósságom? kérdé Manó. Micsoda! kiáltott Atlasz úr egyszerre felszökve helyéről. Bolonddá tartasz engem? Nem épen most mondtad, hogy nincs új adósságod? Azt én nem mondtam, csak azt mondtam, hogy nem kell értem fizetned.

A kékselyem mennyezet olyan volt fölötte, mint az égbolt egy kicsike darabja. Angyal hazája lesz az. Hirtelen elfogta valami nagy, nehéz szívfájás; pedig inkább örülhetett volna a boldog reménykedésnek. De nem bírt szabadulni attól a kegyetlen érzéstől, hogy ezzel a fehér szenttel, aki itt szunnyad mellette, nagy-nagy igazságtalanság történt, ő általa. Régóta nem sírt már.

Nem kértem mást, csak hogy engedj ott maradnom a közelségedben, csak hogy érezzelek; a szemed beszélt akkor is az ajkad helyett és azt mondta: „szegény". Látod, akkor is így néztél. És én bennem nem az ingerelt dac éledt fel attól, hanem az ijedtség, hogy nem rontottam e el mindent, mindenkorra. Talán éppen az volt a szerencsém, hogy olyannak láttál, amilyennek soha egyetlen más asszony sem.

Az egészséges ember piros színe a bőrének friss vérkeringését jelenti, az iszákos ember pedig attól piros, mert a bőrének erei nem tudnak már összehúzódni, tehát megreked bennük az elhasznált vér. Ezt a különbséget a pirosság színe is elárulja: az egészséges pirosság friss rózsás színű, az iszákos ember pirossága pedig kékes színű és nem az egészséget jelenti.

A férfit egyszerre fogta el a varázs, ami megdöbbentette, érezte, hogy szerelmes. Félt már egyedül maradni a leánynyal s menni szeretett volna. Fél még? kérdezte. Komoly, nyugodt akart lenni, de már ez a két semmit sem jelentő szó is lágyan, szerelmesen hangzott. Nagyon félek felelte elkényszeredve a leány s megijedt attól a gondolattól, hogy egyedül marad.

Egy pillanatig sem tartottam attól a veszélytől, hogy valamelyik ablakból lepuffanthatnak. Sohse nézegess körül, fiacskám, biztattam nyugodt hangon a tágranyílt szemekkel ide-odavizsgálódó leányt nincsen itt senki. Úgy látszik, bólintott fejével, miközben folyton szemmel tartotta az esti homályból sötéten ránkmeredő ablakokat hogy csakugyan nincs...

Boldog, enyhe nyugalom borított be mindent, a gondtalanság tücsökzenéje szólt a bokrok alján. Az aedilis intett a rabszolgáknak s azok megkettőztették lépteiket. Az út nemsokára a Tiberis felé kanyarodott s attól alig egy kődobásnyira párhuzamosan haladt tovább a part bólogató füzesei mellett.

Attól kezdve az asszony modellje és hűséges szolgálóleánya volt Dömötörnek, aki elhatározta magában, hogy feleségül venné aranyhajú Kalypsoját, ha annak rendje-módja szerint el tudna válni Van Roosen bárónőtől.

A sok után, amit ebben a házban kapott, ennyit megérdemeltünk volna a kisasszonytól. A leány tétován bámult az asszonyra s huzódozott tőle. Félni kezdett attól, ami következik s torkán akadt a szó, a mint beszélni kezdett. Nem értem, nem tudom, hogy mit akar. Most már gát nélkül tört ki a nagy, kövér asszonyból a gőg.

Érezte, hogy az után, a mit most nejével tett, nincs többé visszalépés, nincs módja a kiengesztelődésnek, s csodálatos ellenmondással most már csaknem attól kezdett félni, hogy nem talál igaz lenni az, a mi így fölháborította lelkét.

A Nap Szava

madárénekhez

Mások Keresik