United States or Christmas Island ? Vote for the TOP Country of the Week !
Amikor néhány perc mulva jobban össze tudtam szedni gondolataimat, azt tapasztaltam, hogy a világosság nem kelet felől, hanem nyugati irányból érkezik a körülöttem levő bokrok legfelső zöldjéhez... Ezen a tüneményen hosszasan eltűnődtem, míg végre is rászántam magamat, hogy tovább fogok gondolkozni és meg fogok benne nyugodni, hogy most tulajdonképen nem reggel van, hanem esti alkonyatidő, úgy körülbelül hét, félnyolc óra, vagy ilyesmi.
Én sárga hazai sligovicám legutolsó pár kortynyi maradékát kotyogtattam le a torkomon, azután fülön ragadtam az üres üveget és kiröpítettem a barlang száján a bokrok közé. Schluss! Egy cipelni valóval kevesebb. Ezalatt egészen leszállt az alkony, a barlang közelében levő bokrok lassankint össze kezdtek folyni a homállyal és a leszálló sötétség mindegyre nagyobbá és áthatatlanabbá vált.
Amikor tehát a madár fészket rak, nem annyira magának épít lakást, mint inkább a fiókáiról akar gondoskodni. Azoknak alapít otthont, azokért fárad, mikor a földön, a lombok közt, a csalitban vagy a bokrok alján fészeknek való hely után kutat. Általában el lehet mondani, hogy a madár ott telepszik meg, ahol könnyebben él meg és biztosságban érzi magát.
Lárma, ordítozás, nehéz ütések puffanása, sikoltások... Van itt valaki? Valósággal, mintha egyesegyedül lettem volna a mozdulatlan csendben... ...Arra még homályosan emlékszem, hogy fejem mélyebbre esett vissza a bokrok közé és néhány perc mulva elálmosodtam. Egyébként pedig, mintha sohasem éreztem volna magamat jobban, mint most. Nyugodt és álmos voltam.
Tovább egy csinos formájú kerti házon meglátszott, hogy valaha fehérre festett zsaluit fejszével vagdosták ki pántjaikból és a szétvagdosott darabokat belerugdosták a bokrok közé. Ki lehetett az az eszeveszett vadállat, aki ezt a nyomorult munkát elrendelte? A maga buta fejétől ilyesmit a legutolsó orosz katona sem csinál legföljebb felgyújtotta volna a házikót.
A nap még fent járt és a deli szép pár, aranyos sugárözönbe burkolva, a hársfavirág és levendula illatától átfült légben sétált a bokrok között. Csak akkor távozott lesőhelyéről, midőn István elbúcsúzott, Klára pedig visszatért a házba.
Majd, ha elutazol felelte a szobaur. Egy hét múlva mennem kell. A szobaur egy vastagabb szárú ecsetet keresett ki és avval ásta a földet. Én is megyek mondta aztán. Nyolc-tiz nap múlva folyósitják az ösztöndijamat. Nemsokára vége lesz a május hónapnak. Lesz? Furcsa, hogy én nem tudok jövőt érezni. Itt vannak ezek a virágos bokrok és itt van mellettük, hogy én Münchenbe fogok utazni.
A kerteket egyenes gyertyán- és platánsorok szegélyezték, míg a kavicsolt utak szélén madár- és vázaformára nyírt bokrok sorakoztak. A mérföldmutatók rendre maradoztak el a gyaloghintó után, amelynek ritmikus hintázása félálomba ringatta az aedilist.
Elmúlik a lassú, el a friss, el a lippentős, a toppantós, a mártogatós, a röszketős, a hátravágós ezen tudományok hirtelenében mind elmúlnak. Addig kell tehát alkalmazni a tudományokat, amíg lehet. Mennek hát kifelé a lányok, legények, odakint szól a muzsika és muzsikás tánchellyel szemközt hullatják levelüket temetői bokrok.
A csánki major fölött, a domboldalon terülő szálerdő alján, széles szalaggal huzódott a vágás, amelyre végtelenül finom, enyhe zöldet lehelt a kezdődő rügyezés. Az édes, szépséges szűzi tavasz rámosolygott az egész világra s a fák, a bokrok, a füvek, mind éledezni kezdtek attól.
A Nap Szava
Mások Keresik