United States or Slovenia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Gondold meg barátom, ha annakidején Vékony György és nejével kapcsolatban te is efajta kegyetlen tökfilkók kezébe kerülsz és nem vezet a sors az én megértő lelkemhez ..." Alávaló szemét nép! mordult fel a szobrász és ha e pillanatban kezeügyébe kerül, pipaszárával bizonyára végighúz Hermes és Aphrodite hátán.
A két hölgy egyesített ereje foganatlanná tevék a khánfi erőszakát, s nem sokára emberek hallatszának közeledni, min Abdul elcsodálkozott, mert ő még a herélteket is eltávoztatá, elbocsájtá a leánykát, s azon pillanatban lépett elő apja néhány kisérőkkel. Fiam! kiáltá haragosan az öreg, te itt idegen hölgyekkel mulatsz, midőn már tudod, hogy császári jegyesed van.
Talán nem akart elfogadni? Hát nem tudja, hogy keresztyén vagy, hogy patrónus vagy és hogy te magad tartasz ki egy egész papot? Nagyszerű! És még el sem akar téged fogadni, mikor tisztelegni mégysz hozzá?
Persze, hogy nem kell az ilyesmit megírni, mondta Gyuri bácsi, minek volna ilyesmivel izgatni. Ámbár nem mondhatnám, hogy olyan sokat érdeklődik. Éppen csak egyszer kérdezősködött a leánykáról; az ilyen nagyon fiatalemberek könnyen felejtenek. Ki tudja, milyen szép orosz kisasszonyoknak akadt meg a szemök rajta. Ugyan, ugyan! dorgálta az urát Ida néni. a te eszed mindig így jár.
Te meg haszontalanul prédikálsz, Regina, ahelyett, hogy aludnál. Ne törődj velem, hanem aludj. Úgy látszott, belátta, hogy voltaképpen igazam van, mert egy darabig csendben maradt. Ekkor már talán esti tíz óra is elmúlt, ideje volt, hogy magam is birtokba vegyem kemény fekhelyemet. Kinyújtóztattam tehát tagjaimat a pokrócon és próbáltam elhelyezkedni.
IDA: No, no ... mi sem voltunk jobbak. Emlékezzél csak a régi jó időkre, mikor még te is szerelmes leveleket írtál. JÁNOS: Eh! Már megint e gyerekes léhaságokat juttatod eszembe ... IDA: Az is léhaság, ugy-e János hogy valaha én is fiatal voltam? Hát illik ez hozzánk öregekhez? IDA: Nem illik ... és mégis olyan jól esne ez örökös pattogás helyett egy-egy jó szó, onnan a szivedtől hozzám ...
Gazdaságunk virágzik, pénzünk szaporodik, üzleteink jól sikerülnek... Mit beszélsz üzletről? Ki csinál üzletet? vágott közbe méltósággal Atlasz úr. A földesurak nem csinálnak üzletet. Vagy talán azt hiszed, hogy a te férjed és fiad közönséges üzletemberek, a kik egyik úrtól a másikhoz szaladgálnak és kidobatják magokat?
A nyugati láthatár távoli peremén csakugyan sötét felhőtömegek gyülekeztek. Engem e pillanatban azonban inkább ez a szó fogott meg, hogy »otthon«. A leány már több ízben használta ezt a kifejezést. Mondd csak, Regina, kérdeztem inkább némi érdeklődéssel, semmint kíváncsian mit értesz te azalatt, hogy »otthon«? Hol van neked vagy nekem otthon? A leányt szemmelláthatóan meghökkentette a kérdés.
Atyám! kezdé Sándor a fölindulástól fuldokló lélekzettel s csak nagy nehezen kapkodva a szavakat, igaz, hogy Kláránál voltál s azt mondtad neki, hogy az én érdekemben indítsa meg a válópert? Azt gondoltam... hebegett félénken Atlasz úr. Felelj, igaz-e? A te boldogságodért tettem, fiam.
Eszter hosszasan, kérdően nézett a szeme közé és mintha ez lett volna a szemében: mit akarsz te tőlem? Arra meg az erdész nem tudott egykönnyen felelni. És másnap ott hagyott csapot papot, fácánost, vadőrt és vadorzót és amint alkonyodott, lelkendezve indult a gátőrházhoz. Még akkor is odament volna, ha fergeteges jégeső állta volna útját.
A Nap Szava
Mások Keresik