United States or Sri Lanka ? Vote for the TOP Country of the Week !
Erre az aggodalmas hangú mesebeszédre azonban már nem adtam választ. Szótlanul gubbasztottam nyírfám árnyékában és szívtam a cigarettámat. Regina egy ideig szintén szótlanul tépegette maga körül a füvet, azután megvonogatta vállait, elszántan fölbiggyesztette száját és megérintve ujjával a vállamat, így szólt: Nem bánom, várok, ameddig kell, de azután veled megyek. Jól van.
Csak annyit mondtam, hogy szeretném, ha jönnének... Nem igaz beszéd ez, Regina. De... igaz. Megfeledkezel róla, hogy te is itt vagy. Nem! Tudom, hogy itt vagyok. És elfelejted, hogy téged is megfognának. Nem felejtem válaszolta elszántan a leány de nekem könnyű... I helfet mer schon! És tudod, hogyan segítenék magamon?
Amikor így látta együtt a társaságot, se szó, se beszéd, oda állt Géza mellé s bátran nézett az anyja szeme közé. Vagy ő hozzá megyek édesanyám, vagy senkihez sem! mondta elszántan. Az inspektorné szelid mosolylyal simogatta meg a nagyasszonyt. Ne haragudjál Zsuzsikám lelkem, de ez egyszer a bizottság a hátad mögött döntött és ezt így határozta el.
A huescai asszonyok becsületére legyen mondva, a hollók még máig sem pusztultak ki az Isuela völgyéből, bár az sem tagadható, hogy tollazatuk még ma is ritkább, mint más vidéken. Egy nyári hajnalon, mikor a Mont Perdu csúcsait már kénsárga fátyolba takarta az Ebro torkolatában fürdő nap, Raymundus lovag elszántan söpörte le a boros asztalról a színes kockákat.
És szinte felbődült veszett gyönyörüségében, amikor a leány szót fogadott neki. Gyere, hazaviszlek! mondta szenvedélyes akarattal, alkut nem tűrő hangon. Asszonynak visz? kérdezte a leány, követelve. Az erdésznek már vérben forgott a szeme, lüktetett az agya, dobolva dobogott a szíve. Annak viszlek; felelte elszántan. Ha megcsal, megölöm; tudja ugy e, hogy a kezemben volt az élete?!
Az ágyúk mellett, keresztben az országúton egy tölténykocsi állt. A tábornok a kocsi mögé vonult s elszántan várt, maga sem tudta, mire. A szégyen és a tehetetlen düh égette a torkát. A völgybe lerohanó csapatainak csörtetése egyre gyöngébben hallatszott fel hozzá.
Hát jól van, elmondom, kezdte az anyós elszántan, mintha az a kézcsók viszont őt bátorította volna. Engem is megcsalt egyszer az uram; de csak egyszer... Még fiatalasszony voltam és a kis leányomon kívül az uramban találtam az életem minden boldogságát; mégis megcsalt. Pedig szép voltam és ő is szeretett.
Ez a két elsugott ijedt „jaj" olyan volt a fiunak, mint a szférák muzsikája. Mind a ketten megborzongtak, de nem a hidegtől. Katicám, lelkem, ezentúl, ír, ugy e? akkor is ír, ha tőlem nem kap hírt, tudja, milyen nehéz az néha, hogy ott kint írjon az ember. Különben teszek én arról, mondta hevesen, elszántan.
Igy... még egy kicsit... még, még! Hiszen már alig marad valami. Látod!... És még ebbe is belefér az ilyen sovány kutya. No, de most már csak elég szűk lesz? Elég. Igy jó lesz! Ne ereszd el... Fogom. Persze, most ki kellene belőle bújnom... Bújj ki. Ej, hát nem bánom, nevetett elszántan a kis Regina kigombolom és kibújok. Nem is tudom, mit teketóriázok veled annyit... Okosan.
A Nap Szava
Mások Keresik