Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 14.
A szoba közepén azonban már elhagyta az ereje, megtántorodott s keserves, hosszú sóhajtás szakadt föl a melléből. Panaszosan, inkább nyögve szólott: Igy ne beszéljen velem, nem hallgatom... A méltóságos asszony is észrevette, hogy ezzel a hanggal nem megy sokra s másképen próbált beszélni. Maradjon a kisasszony. Minek olyan érzékeny?
Mit akarsz? Mindjárt két hónapja, hogy németül kell ebédelnem, pedig magyarul se szeretek beszélni, amikor eszem. Aztán meg, köztünk szólván, egy kicsit sok is nekem ez a hosszu robot. Tudod, egy idő óta átkozottul gyönge a szervezetem. Mióta ez a Brabanti Elza itt van, félig-meddig özvegységre vagyok kárhoztatva s hidd el, semmi sem árt annyira az egészségemnek, mint az özvegység.
Én nem kívánkoztam utána, nem is tudnék vele beszélni, s azt sem tudom, tegezzem-e vagy nagyságos asszonynak szólítsam? Egyszer volt itt, körülfordult a szobában, megkérdezte, nincs-e valami kívánságom, azután elment. És te mit feleltél neki? Semmit. Nem tudtam, mit mondjak. Kezet csókolt? Eszébe sem jutott. De nem is szerettem volna.
És körülpillantva az utczában, belépett a kapun, eltünve a bérkocsis szeme elől, ki leugorva helyéről a kapuig ment s figyelmesen utána nézett, mialatt az fölhaladva a lépcsőn, Holcsi lakásánál állt meg, hol nyitva volt az ajtó s ő az irodába lépett. Az ügyvéd úrral óhajtok beszélni, mondá az egyik irodasegédnek, vigye be neki, kérem, névjegyemet.
Lassan eresztette le az ostort. De azért forrott a vére és alig tudott nyugodtan beszélni. Úgy, úgy! tisztes a szándék, no lám... Most mindjárt éjfél lesz; lám! De ha már így van, akkor csak tessen beljebb kerülni; akkor mindjárt elintézzük; megkérdezzük Tercsit; ha minden úgy igaz, ahogy maga mondja, akkor majd meglássuk. A fiatalember nem mert ellenkezni. Lehet, hogy nem is akart.
Mig elvégzem, lesz szives helyet foglalni mondta s bemártotta a tintába a tollat és elkezdte kitölteni a rubrikákat egy üres lapon, a minek a tetejébe édes apám neve volt fölirva. A mikor rendbe jött a dologgal, a füle mellé szurta fel a pennát s a könyvet egy kicsit továbbtaszítva, hogy nyugodalmasan száradjon rajta a friss irás, beszélni kezdett.
Akar nekem nyiltan és őszintén beszélni? kérdé Esztheyné lecsendesülve, s teljesen hidegen és nyugodtan. Nem jöttem rossz szándékkal, sőt lehet, hogy bizonyos irányban kezükre járok, de tudni akarom a valót.
Kadar nem akarta zavarni, elhallgatott, de a szemeivel élénken, lépésről-lépésre kisérte az ezredest. Mikor a válasz késett, mintha jobban meg akarta volna győzni, ujra beszélni kezdett, de most már halkabban, tartózkodóbban... Valami olyas foglalkozás után akarok nézni, ahol hasznomat vehetik, nem leszek terhére magamnak se, másnak se...
A Nap Szava
Mások Keresik