Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 12.
Hermance gondolkodva nézett maga elé. Van fogalmad róla, ki lehetett? kérdé a gróf. Sejtelmem sincs, de tudakozódni fogok utána. Oly különös, szórakozott hangon ejté ki Hermance e szavakat, hogy férje mindjobban meg volt lepetve, de azt hivén, hogy annak kellemetlen arról beszélni, elejté a tárgyat s kérdé: Mikor jön vissza Anika? Utolsó levelében azt irta, hogy pár nap mulva.
Ha tudtam volna, hogy kegyelmed ily alávalóságot képes elkövetni, sohasem ajánlottam volna baráti jobbomat, s most vissza is vonom azt. Vegye tehát fösvény kivánata szerint ezen drága kócsagot, de tudja meg, hogy legforróbb óhajtásom: bár fejestül levághatnám azt ezen testről, mely viseléséhez gyalázatossága miatt oly kevéssé méltó.
Sándor egy ideig gondolkozva nézett a plébános arczára, aztán örömmel, mintha nagy fölfedezést tett volna, fölkiáltott. Nem mint jegyesemet, hanem mint nőmet vezetném eléje. Akármit tenne az első pillanat meglepetésében, Klárát többé nem riaszthatná vissza, és sokkal jobban szeret, hogy később bele ne nyugodnék a meg nem változtatható ténybe. Csak az a kérdés, lehetséges-e a titkos házasság?
Noha S. is nagyon szerette a siklust, de mégis tartott Mezdéditől, s mint primae informationis ember, reászánja magát s az antik lenyiló almáriumból kivesz 60 tallért, tekercsbe göngyöli s a már kászolódó ál Mezdédinek nagy alázattal markába csusztatja, mit ez nagy protectori minával elfogad, s azzal megy vissza R....-ra, mutatva a 60 tallért, melyre kimondatott az anathema, hogy együtt fogják eltakaritani.
A másik hirtelen, szó nélkül megfordult s odább halad. Ez volt az erősebb lelkű, aki ellentállott az úrféle kísértéseinek. Emez bejött, szégyenlősen és tétovázva. Nagyon félénken ült az asztalhoz, de már a pohár bort egyhajtásra megitta, pedig oly rettentő hideg volt, hogy épen csak a benne lévő szesz tartotta vissza attól, hogy azonnal jéggé váljon.
Kivéve Veronikát, mindnyájan nyomott kedélyhangulatban voltak s majdnem örömmel látták távozni a vendéget, kit a házi úr kikisért s nem is jött többé vissza. Oly szép az idő, mondá Veronika az ablakhoz futva, melyen ragyogó napsugár tekintett be, ha nincs ellenére, mama, Ernesztinnel sétálni megyek. Menj, menj, gyermekem.
De a haldokló anya mosolyának visszamaradt fénye lassanként szétoszlott a levegőben s újra komor, rideg sötétség jött utána. Az anyagi gondok kérlelhetetlen kopogása, a szenvedélyek újra emelkedő viharja elűzte a gyászoló bánat ünnepi csendjét. Legelőször Manó tért vissza a halál költészetétől az élet hideg mindennapi prózájához.
A nagyságos ur pedig már jött vissza. Reszketett alatta a ló, a zabláról tenyérnyi czafatokban szakadt le a tajték, a lovasnak pedig a boldogságba belebágyadt a szeme, ragyogott az arcza. Egyenesen belovagolt az istállóba s parancsolni kezdett. Elő a kocsit, az enyimet.
Tyüh! Micsoda ... finácz? akko haat vissza a haóba! És ezzel ismét felboritották a szánt kocsistól, finánczkomiszáriusostól együtt, s hagyták őket eviczkélni a félölnyi hóban. Adomák az öreg gróf Károlyi Istvánról.
Hol levetettem, hol megint felhúztam, próbáltam tágítani is de biz az nem engedett. Keserű szemrehányásokat kezdtem tehát magamnak tenni, hogy nem mentem vissza a májszterhoz, aki ajánlkozott, hogy kibontja és újra varrja a foltot.
A Nap Szava
Mások Keresik