Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 27.
Bogdanu méltóképen megijed, végre a dolog elhatároztatik.
Az üreg másik végén ismét egy szikla torkolat mutatkozék, ez annyira alacson volt, hogy a bemenőknek csak erősen hajolva lehetett tovább haladniok. A tornácz fölfelé tekergett, s végre egy erős durva ajtó előtt megszűnt.
Hozzá is látott ez a specifikáláshoz, de bár minden talpalatnyi földjét százakra meg ezerekre tette, a százezer kurta forint csak nem került ki. Végre kilenczvenezerre kisütötte az összeget s ment a levéllel a grófhoz. Itt van nagyságos uram, már tiz ezernek nem tudtam helyet adni, azt csak ráadásképen fizesse ki.
A Regina leány érdeklődve figyelte a menázsifőzés műveletét, s közben úgy izzadt szegény feje a meleg köpenyegben, hogy végre is megsajnáltam. Meleg van odabe, Regina... Egy darabig még állom, de nem sokáig lihegte homlokát törölgetve.
János, az inas, egy ideig nagy phlegmával nézte, mint jár gazdája föl és le a lépcsőkön, ki és be a szobákból; végre, mikor már az istállóból is visszatért, rá kiáltott a tornácz ablakából: Ha az ifjú urat keresi, azt izenteti, hogy nincs itthon. Hol van hát? kiáltott vissza Atlasz úr. Nem mondtam neki, hogy megjön a bátyja, a Manó? Talán vadászni ment? Nem ment vadászni, felelt János.
A gyapjúval tömött zsákok egymásután vándoroltak át a liburnára. Az aedilis nyugodtan írt. Vale, kanyarította végre oda az utolsó szót s forró viasszal zárva le a levelet, rányomta pecsétgyűrűjét. Azután átadta a kormányosnak, meghagyva, hogy másnap, ha a derék Ancus Porcius Testa kijózanodik, juttassa annak kezéhez. A kormányos meghajolt és köpenyébe rejtette a levelet.
Vannak pillanatok, melyek a legelkeményültebb emberben is kitöretik a lágyabb érzelmeket. Tivadar ezen állapotban volt most, meg-meg akadozott átkozódásaiban, végre elnémult, szíve szorongott, keble dagadt, s a mi talán életében alig történt, könyei megeredtek.
Nem az ön állapotára mondom, talán tulozza is kissé, a mit mondott, hanem látom napról-napra mindenütt. Kevés az emberekben a szeretet, sok az üzlet. A ki nem érti a kereskedést, az elbukik. Mi nem értjük. Sokáig hallgattak aztán mind a ketten. A piktor szólalt meg előbb s nagy volt hangjában az erő. Én megmaradok annak, a ki voltam. Végre is a mi igazságunkért is kell, hogy küzdjön valaki.
Végre, végre: gondolta boldogan. Hónapok teltek el, mióta Dóziát nem látta és érzé, hogy szerelme ez idő alatt növekedett iránta.
Végre, jóval négy óra után, a pályaudvar véges-végén megjelent egy kis füstpászma, olyan kicsi, mint a czigaretta füstje.
A Nap Szava
Mások Keresik