United States or Armenia ? Vote for the TOP Country of the Week !
A hölgy futva jött be az udvarra és lihegve állt meg Jung Kálmán ágya mellett. Itt vagyok, mondta. Kálmán nem felelt. Hanem az arca halovány rózsaszinű lett, mint a fiatal barackvirág és a szemei megnedvesedtek. Olyanok voltak, mint két fekete tó. Akkor a hölgy leült az ágya szélére és megfogta a kezét. Hallgatva néztek egymásra. Mindennap el fogok jönni mondta aztán egész csendesen.
Mialatt ti Zalánczon voltatok... Egy napon nekem megigérte, hogy másnap ismét találkozunk a tó partján, s nem jött, nem tudósított, elutazott barátnőjével, gondolom Klárának hivják... És azóta nem tudok róla semmit. Ez csodálatos, majdnem hihetetlen! Hova lehetett?
Barátom, ez a hölgy a szamócát januárban, a szőlőt februárban, a tó vizét pedig áprilisban szereti. Fene gyerek, az igaz. Szeretnék veled menni, de szolgálatom van. Ebéd után elbúcsúztak egymástól. Vidovics haza ment, pakoltatott s kikocsizott a vasúthoz.
De micsoda barbár az, aki ezt a két fejet összetéveszti! Az egyiknek a haja majdnem szőke, a másiké sötét gesztenyeszínü; az egyiké bágyadtan puha, selyemszerü, a másiké tömött, buja és bársonyos fényü. A szőkének a szeme világos, derűs, nyájas kék, mint a zürichi tó vize egy áprilisi délelőtt, a barnáé olyan, mint egy melegtüzü zafir.
A misének régen vége van, s már gyámatyám is megjött a vasutról. A tó partján andalogtam, mondá kissé elpirulva a kérdett. Tudod, mily nagyon szeretem azt a kék szinű hullámos vizet.
Ő körüljárta és nézte a helyet, a Tiszához vezető lápos tó közti utat elsánczolni, a közel erdőből vágott fákkal a sánczból kihányt töltést megerősíteni rendelé. A védmü alig készült el, jöttek a könnyü védelmet gyanitó csehek; megtámadták a sánczot védőket, de többszöri megtámadásuk a hősnő vezérlete alatt véresen veretett vissza.
Néhányszor a tornyosi tó partján jöttünk össze, sétáltunk együtt és kicseréltük érzelmünket. Azonnal fölajánlottad neki kezedet? kérdé majdnem iróniával Enyingi és ő természetesen elfogadta. Házasságról nem beszéltünk, viszonzá lesütött fővel a kérdett, s tünődésében nem vette észre barátja futó, gunyos mosolyát. Mi történt azután, miért mentél mindezt bejelenteni Esztheynének?
A jövő miatt szükséges ez, de míg Klára betegsége tart, addig naponként látjuk egymást itt az épület közelében, vagy a tó partján, hol távozása előtt oly boldogok voltunk. A leányka kissé megnyugodott és lecsillapult a gyöngéden kiejtett szeretetteljes biztatásra, s karonfogva sétáltak a sárga levelű fák alatt.
Szivesen látjuk, viszonzá hévvel Dózia, míg Klára csak fejével intett s a vendég elhagyta az erkélyt és pár percz mulva látták őt a ház előtt elmenni s a tó felé haladni. Különös ember, mondá Klára, gondolkozva kisérvén őt szemével. Nem hittem volna, hogy gyámatyám valaki iránt ily bizalommal lehessen, ismerve az ő zárkózott természetét. Talán nagyon régi ismerőse.
A Nap Szava
Mások Keresik