Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 6.


És ha szerelmes is. Nem nagyobb ajándék az mindennél? Miért ne legyen még boldog? Hiszen nem fogja tudni, hogy meghal. És nem bánom. Ez oly borzasztó, borzasztó szép. Ha gonosz vagyok is, gyalázatos is, ha utálsz is. Nem tehetek, nem tehetek róla. A hölgy felállt. Kinek leszek valaha annyi, mint ennek a fiúnak? Kinek? És oly messziről jön. Mintha nem is ember volna már. Te ezt nem érted.

És én sem tudok fölvilágosítást adni, édes angyalkám, mondá Jakab szerelemmel tekintvén a leányka kérdő szemébe, kinek arczáról eltünt a boldog kifejezés és látható félelemnek adott helyet. Oh, Jakab, mondá szorongva, mit akarnak velem Holcsiék? Miért tartanak fogva, mert az nem szabadság, a mit Klára oldala mellett tűrök, ki minden tettemet ellenőrzi, s minden léptemre vigyáz.

Még is szíve nem engedé a viszontlátás ezen édes pillanatában feleségét boszantani, azért előbbi szomorú hangján folytatá beszédét, melybe már valamivel jobban belejött. Lelkem Juczim, én talán tehetek valamit javunkra a tatár herczegnél, kinek udvari borbélya lettem, hiszen én herczegekkel jól tudok bánni, mert Bécsben egy egész esztendeig

Azt is megteszem, ha nem tudok másként Dózia nyomára jönni, mondá a grófné jól szemügyre véve Obrennét, kinek viselkedése mind gyanusabb, vagy legalább is különös volt előtte. Azt ne tegye és nem teheti, grófné, mondá megdöbbenve Obrenné, mert annak beláthatatlan s ki nem számítható következményei lehetnének.

Vajjon ez a jutalom azért, hogy esküjét megtartotta, mit annak a beteg asszonynak adott, s gyermekei boldogságára fogadta, hogy leányáról gondoskodni fog, és helyrehozza férje ballépését... Még csak nem is az a gyermek Dózia, kinek ő tartá, de mindegy, fölkarolt egy elhagyatott gyermeket, neveltette, gondoskodott róla, és jótette ellene fordul s megbünteti őt férje vétkéért.

A legény olyasmit dünnyögött, hogy kinek mi köze ahhoz; de csak halkan mondta; nem akart volna most civakodni, hiábavaló szavakat váltani.

Ha néhány aranya lett volna, hogy a szeme közé vághatná annak az arczátlan gazdag embernek, megkönnyebbülne, de nincs és ki fogják kergetni az utczára. Hogy azután mi lesz, arra nem is gondolt, csak a csúfos elmenetelre. Kikaczagják majd ezek az emberek a művészt, a kinek még annyi pénze sincs, hogy ki tudná fizetni ezt a lyukat. Homlokán megfeszültek az idegei, ugy eltelt gonddal az agya.

Az valószinű, jegyzé meg Esztheyné, kinek nagyon kellemetlen volt ez a beszédtárgy, s örömmel látta a komornyik megjelenését, ki teakészlettel lépett be, követve az inastól, s gyorsan elrendezték a tea-asztalt, mialatt megszakadt a társalgás, s Veronika a tea kiöntéséhez fogott.

Ő az, a ki nagy szorongattatásban van, s azonkívül, úgy látszik, ragaszkodik ahhoz a gyermekhez, a kinek anyját szerette, s a kit oly váratlanul veszített el, mielőtt még ráunt volna. Hogy becsüllek, Kálmán, azt nem mondhatom, de bámulom számítási ügyességedet, a melylyel már vagyont tudtál szerezni, mondá majdnem lelkesülten Obrenné.

Hallom, hallom! mondá fejét csóválva és feleségére tekintve, kinek arczán rémület és szomorúság látszott, hallom, de nem tudok hinni a fülemnek. Vagy talán van több Boglár-család a világon s mi nem ismerjük az igazit? Ismeritek, felelt Sándor. Hát ez az? kiáltott Atlasz úr nagy méltatlankodással. Szépen vagyunk!

A Nap Szava

kalpagomat

Mások Keresik