United States or Lebanon ? Vote for the TOP Country of the Week !
A negyvenegyedik napon kioltották a tüzet és midőn felfeszítették az olvasztóedény fedelét, halk elmosódott dörej hallatszott és egy pillanatra, mintha rózsaszínű villám cikázott volna keresztül, gyönge hajnalpírforma fény villant meg a laboratóriumban. Győztünk! kiáltá Bornemissza, midőn ezeket a tudósok által leírt biztató előjeleket megpillantotta!
Az első kifakadás sikeretlensége még inkább nevelte indulatom lángjait, a fő tárgy, a fő bűnös elszabadult. Jaj tehát a hátra maradtnak! kiáltá bennem a gonosz lélek. Feleségem szobájába rohantam. Hitván gyalázatos szentségtörő! vala halált lihegő üdvözletem.
José felugrott és párszor végigsimítá homlokát. Mester! Szégyenlem gyengeségemet! mormogá mentegetődzve. Egy szót se! Nemes buzgólkodásod csak dicséretet érdemel. Meg vagyok győződve, hogy most elérjük célunkat... Oh, fiam! kiáltá örömtől ragyogó szemekkel nézegetve a tégelyt, még pár nap s főnixünk kifeszíti biboros fényű szárnyát. José rázta a fejét. Nem, mester!
Megtudva a borzasztó esetet, mi önöket érte, Lamberth kisasszony, kezdé pár pillanatnyi szünet után, mint Dózia barátnőjének, segítségemet kivántam fölajánlani. Önök hosszú ideig jók voltak iránta, s én azt viszonozni szeretném. A Dózia névre Klárát valóságos düh fogta el. Ő volt az oka mindennek! kiáltá. Ha ő nincs, sohasem jutunk ebbe a bajba, de ne merjen szemem elébe kerülni.
Hatsist ettél-e? hogy engemet meg akarsz rontani? kiálta a bámuló Zin-Zin fülébe; most sincs pénzem; ha te ezt teszed, egy batkát sem kapok kölcsön többet sem a belgáktol, sem a balgáktól, te mind szét fujod a kreditemet, mint egy kosár fosztott tollat. Zin-Zin megrettenve támolygott haza; utközben följegyezvén övén lóggó tárczájába: három pro, három contra! Bráma legyen okos ezek között.
Itt kellett szabadulniok ez leány-nyom, kiáltá a haramia, nyitni akará az ajtót, de midőn a kulcsot bele dugá, vevé csak észre, hogy egy más kívülről van a zárban, csak most szökhettek el, mióta itt vagyunk, vágjuk be az ajtót s fejszéjét ragadá. Menjünk ki a másik úton, így eláruljuk magunkat, s dugott járásunkat. Mondá Marosán.
Nem álmodtál, hanem beteg vagy! kiáltá aggályosan a tudós és ha karjaival fel nem fogja, hát estében fejét zúzta volna be a kiálló oszloptalapzaton. Midőn magához tért, karja be volt kötve és a könyvtárterembe vetett ágyon feküdt. Mi történt velem? kérdé a mellette ülő tudóstól. Beteg voltál fiam! Erős lázban feküdtél! felelte ez gyengéden...
Kiálta, felejtve minden czéhmesteri méltóságot, és mint lábai engedék rohant, de vissza a sánczok felé. Az inas, ki czéhbelinél több bátorsággal, de nem több észszel bírt, elsüté a czéh puskáját, s az ón keresztül süvölte futó mesterének kalpagán, ki épen a cső irányában szaladt. A többi őrizet minden védelemről felejtkezve, hatalmas ordítással rohant a város felé.
Téged, Pháraó gyermeke! kiálta Szirmay hangosan nevetve. Talán meg akar tánczoltatni jóféle urad, mert a mint látom, hegedű is van a válladon. És valóban igazat mondott az öreg úr, mert a követ nem vala más, mint More, ki egész butyorával jelent meg nemzete ősi szokása szerint.
Lásd gyáva féreg! kiálta a szelid nő remegő férjének, s azon tagnál fogva, mely bizonyos szürke állatoknál leghosszabb, húzta őt ki az ajtóba.
A Nap Szava
Mások Keresik