Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 22.
Na sárga kutya! riaszta rá egy nyers tatár, ide az aranynyal, különben sápadt arczádból olvasztom ki.
Itt a sok jó víz, nálad a szappan... egy-kettő! Én majd addig ide hátra megyek a bokrok mögé és egyedül hagylak. Jó, bólintott fejével a leány de ne menj messze! Csak annyira menj, hogy halljam a hangodat... különben nem maradok itt! Meglesz. Minden ruhámat ki fogom mosni, mert minden büdös... Nálad nélkül is tudom, hogy minden büdös, ami rajtam van, nem kellett volna fintorgatnod az orrodat.
Magával az öreg csárdással különben sem sokat álltak szóba. Valamennyi a csárdásné körül lebzselt. Eleinte csak úgy magában furcsálta a dolgot Vitás uram; de aztán rámorgott a tolakodóbbjára: jóravaló bojtárnak kint a pusztán ilyenkor a helye!
Minden porcikámat elöntötte ettől a különben ordináré hazai kincstől a jóságos meleg. Ennélfogva még ittam egy másik becsületes kortyot. Azaz, megittam két hasas kupicányit. A »becsületes« korty ugyanis annyi, mint két hasas kupica. Nálunk felé legalább ennyi.
Az apja azonban keményen lehordta: Te mindig olyan nagy barom voltál, hogy megijedtek tőled a népek. Igaza van neki. Finom ember kell az üzlethez, finom... Különben a vénebb Glubovitz fiunak anyai részről is kijárt a maga porcziója, a mikor befőttet meg narancsot vitt a szanatóriumba. A nyögős, mindig panaszos öreg asszony se igen válogatta meg a szót, ha ezzel a nagy, esetlen ficzkóval beszélt.
Nem leend elég erőd! Majd én őrködöm... helyetted! és körül-körül kerengve, átölelte az olvasztó-edényt és aranyesőt hullatott reá. Nem akarok aludni! Ha belehalok is, látnom kell a kiválás rejtélyét... lihegé lázasan. Aludj, José, aludj! Különben nem kímélhetlek! Ekkor a szalamandra egészen az athenora nyílásáig lebegve, kitárta karjait.
Veronika és mondd el élményeidet: hogy mulattál? kik voltak Csetneken stb., kérdé maga mellé vonva leányát a grófné. Levélben már mindent megírtam, de különben talán Oroszlay is beszélt az ott történtekről? mondá bizonyos feszültséggel hangjában Veronika s tekintete nyugtalan kérdéssel függött anyja arczán.
A harag és türelmetlenség azonban már oly erős volt ebben a különben mindig méltányosan ítélkező óriásban, hogy valósággal is érezte a büdösséget, amelynek nyoma sem volt. Türelmetlen, őrmester úr... válaszoltam csak azért, hogy épen mondjak valamit. No, jó helyen kopogtattam!
Különben is egyszerü és egészséges lelkü ember volt Dömötör, aki jobb szeretett munka után a műterem sötétjében, vagy erdei séta alatt pipázva elmélázni, fuvolázni, harmonikázni, sárkányokon, mesebeli alakokon, óriás embereken, tengeri kalandokon, soha nem látott groteszk állat-figurákon eltünődni, mint szoknya után futkározni.
Valaminek történnie kellett, különben már visszaűzte volna a vágy és türelmetlenség... gondola lehangoltan; azután kis idő múlva fölállt, bezárta fenn és lenn az ajtókat, mert a mindinkább erősbödő szél fütyülve zúgott, sivított végig az egymást keresztező folyosókon. Zivatart kapunk! gondola, a távoli tompa dörgésre figyelve.
A Nap Szava
Mások Keresik