United States or Anguilla ? Vote for the TOP Country of the Week !
Parti nem törődött vele. Be volt csípve. Végre maga maradt az utcán. Körülnézett. Eszmélt. Rohant egy bérkocsiállomásra. A kocsisnak dupla bért ígért, csak hajtson, ahogy bír... Lelkendezve nyitott a lakásába, ahol idegenek fogadták, megdöbbent, szomorú ábrázattal. A szomszédasszony eléje sietett. Ó uram, csak egy félórával jött volna hamarabb. Akkor még élt. Olyan nagyon várta!...
Elhatározta, hogy hazamegy, nyergeltet és átlovagol Tornyosra, mintha az ügyvédet keresné, kiről tudta, hogy nem találja otthon, azután a hölgyekről kérdezősködik, kik talán elfogadják látogatását és sikerül megtudnia Dóziától, miért maradt el az igért «légyottról»? Ugy is tett s fél óra mulva már nemes paripáján ült és belső nyugtalansága szárnyakat adott lovának...
Megtudni tőlük, mit terveznek, s valamit tenni akart a fiatal leányért, ki helyett ő Dóziát részesítette mindabban, mit a beteg anyának igért.
Ha Sándornak egyik vagy másik kezébe került volna, ki tudja, nem ébredt volna-e föl újra gyanakodása? Sándorról biztos vagyok, mondá Klára erős meggyőződéssel. Föltétlen bizalmat ígért nekem s eddig meg is tartotta szavát. Ha újra csalódnám benne, ha újra megsértené önérzetemet gyanújával akkor de nem, erre nem is akarok gondolni. De én akarok rá gondolni.
Ön igért barátságot nekem, e barátságot azonban csak én tartom meg! Szép barátság! tört ki a lányból haragos keserűséggel. Elidegeníti az apát leányától és vérbéli atyjafiától! Kitől, Klára, kitől? Unokatestvéremtől! Ki az? Nem ismerem! felelé José csudálkozással... Véglyessy István huszárhadnagy! Atyámnál látta őt, tehát ismeri! Ah, hát ő róla beszél? Igenis, ő róla!
Igért sok pénzt, a mennyit meg se tudott volna fizetni, csak vigyék el előle ezt a rémet, de mindenütt azt mondták, hogy a fiu nem bolond. Az asszony részese volt mindenben, lesoványodott, a nagy gondban betegeskedni kezdett és sokat panaszkodott mindenkinek, a kit csak előtalált! Ez lesz a halálom, ez a bárgyu... Egy reggel aztán vége lett mindennek.
A szomszédné egy másik asszonnyal jött vissza. Éppen az uton találta, amint a szérüről jött vissza s mindjárt hozta is. A magáéból igért neki lisztet és darát s tolta maga előtt, mintha valami állatot hajtana. Az asszonynak az volt a hire, hogy nagyon jó doktor.
Tizenegy esztendőt vesztettem rajta, de azt hiszem, hogy azt az egy pár évet majd behozom Sturmon. Ki az? Itt a szomszéd boltos. Sokat igér. Csupa egészség. Ámbár ez a számítás már kezd megingani egy kicsit, mert hát a kapitány ur is sokat igért még csak ezelőtt két hónappal is. Mindegy, ebben az emberben megbizom. Nem igen volt még beteg... Hogy sokat él, azt gondolja?... Nem sokat.
A hadnagynak izgatottan magyarázta meg, hogy most már nemsokára baj lesz, a faluban szerte pedig hirdetésekkel ragasztatta tele a falakat s tudtára adta a munkásoknak, hogy egy heti ideje van még mindenkinek, hogy viszatérjen a gyárba. Némi engedményeket is igért az esetre, ha jövőre ilyen rendzavarás többé nem történik. Ez csak olaj volt a tüzre.
A Nap Szava
Mások Keresik