United States or Malta ? Vote for the TOP Country of the Week !
Erre rögtön azt a természetes választ adtam magamnak, hogy az ellenségnek nincs oka bujkálni, ennélfogva bizonyosan a mieink közül próbál ezen az úton megmenekülni két ember, akárcsak én. Mozdulatlanul leskelődtem... Az emberek közeledtek... nemsokára már elfojtott suttogásukat is meghallottam.
Nagy tál fánkot hozott magával valahonnan belülről, bizonyosan a konyháról, egymás tetejébe dobva egy csomó habkönnyü, nekipirult drága süteményt, a mit egyszerre töm a szájába az ember s nem is érzi, hogy eszik.
A sok kíváncsi ember belebámult a papirosba, de nem igen lettek okosabbak ezután se, mindössze az uriasszonyság nevét tudták meg belőle : Szoboszlay Pálné. Némelyik ismert névről Szoboszlayakat. Az egyik valami irnok volt a megyénél és vagy tiz esztendő előtt halt meg, hanem azt talán mégis Károlynak hivták. A másik Pál volt, de szörnyen nagy ur, valami biró vagy mi, bizonyosan idegenek lesznek.
Bátran mehetek? Nem csalsz meg? Nem. Akkor hát... De itt foglak találni, ha visszajövök? Itt. Bizonyosan? Bizonyosan. El se tudnék menni, ha akarnék is, mondottam bekötött lábamra mutatva a sánta kutyát hamar utolérik. Intett, hogy ez igaz. Jó, hát elmegyek... de mindjárt visszajövök. Letette mellém a kendőjét és elindult.
Kopogására egy sápadt, szikár fiatal ember kiáltotta ki a szabadot s bizonyosan azt hitte, hogy valami megrendelővel van dolga, mert öröm szaladt végig az arczán. Huber ur azonban gyorsan észretérítette s végzett is vele hamar. Ön lakik ebben a szobában? Én, szolgálatára lehetek valamiben? Huber vagyok, az uj háztulajdonos. Hallottam, hogy uraságod rendetlenül fizeti a házbért.
A szegény sanyargatott borbély összehúzta lábait, mintha már is béklyó terhelné, s Jutkáját kiváná maga mellé, ki őt e szorongásból bizonyosan kimentené. Azonban összeszedé minden erejét, s beszélni kezde: De megigéri-e a bölcs tanács, hogy védelmezni fog, ha Pintye Gregor társai merész tettemet megboszúlni akarnák?
Hunnan tudjam, hogy melyik tanyából való volt? Mert haza ment bizonyosan. Haza hát, mondta a vendég. A gazda kiverte a pipát. Tizenkét pöngő, szólt fucscs. ...Másnap a felső partokról megint csak arra vitt az út: bementem, mondom, hátha megkerült a malac. Ne legyünk szomorúsági hitben.
Ha a mi embereink takarítottak volna, tünődtem magamban megtaláltak és elvittek volna innen. A szanitéckutyák bizonyosan megtaláltak volna. De lám, nem találtak meg, tehát nem is kerestek. Eképen arra kell gondolni, hogy az ellenség emberei takarítottak és azok nem akadtak rám, különben már fogságban lennék.
Újra fülében csengtek Klára tegnapi szavai, s félni kezdett, hogy jelenlétét bizalmatlanságnak fogja tulajdonítni és beváltja fenyegetését. Mégis okosabb lesz, ha eléje megyek, gondolá magában, nagy léptekkel megindúlva a fasorban. Bizonyosan meglátott, s ha hirtelen visszafordulnék, azt hinné, leskelődtem rá.
Szörnyű alázatosak, bizonyosan szegény kéregetők, gondolá magában Atlasz úr; s büszke mogorvasággal, fönhangon hozzá tevé: miben lehetek segítségökre? A szomszédi jog czímén jöttünk, illetőleg vettünk bátorságot jövetelre, felelt az öreges úr, valódi kígyó-ügyességet fejtve ki a görnyedezésben.
A Nap Szava
Mások Keresik