Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 24.


Én ezt nagyon, nagyon értem. Nemsokára elértek egy szép, bokros helyre az eredőben. Ott megálltak és a Lenkét is leemelték a bakról. Elébb körülnéztek, hogy van-e valaki az országuton. Aztán szétvágták a spárgát és bevitték Lenkét az erdőbe. Lenke nagyon meg volt ijedve és azért mindjárt szaladni kezdett. Sántított, mert rosszul feküdt az automobilon.

Egyszerre rideg, elutasító lett irántam s oly alacsony dolgot tételezett föl rólam, hogy nem léphetem át többé az Eszthey-palota küszöbét. Most már értem halványságodat, midőn a kapu előtt találkoztunk, de azt is tudom, mi a grófné ridegségének az oka! Ismét Veronikáról akarsz beszélni? kérdé türelmetlenül Jakab gróf. Ő, és egyedül ő az oka, hogy haragban váltatok el.

Nem értem, miért e nagy bocsánatkérés? felelt Sándor hidegen. Meg lehet győződve, hogy vendégét épen oly szívesen látom házamban, mint önt magát. Ezzel elfordúlt és a faképnél hagyta az álmélkodó alázatos férfiút, ki azt sem tudta, hova menjen, merre nézzen, mert az egyik szögletben katonás húgának dühös szemei villogtak feléje és karja még mindig sajgott a mai sok csípéstől.

Vasúton megy? Nem. Lóháton jöttem. Értem. Á l'anglaise tünik el, hogy itt ne fogják. Még van egypár napi dolgom Berényben, csak aztán indulhatok. Szerettem volna, hogy ha ön kalauzol Berényben. Oda ugyan nem kell cicerone, kisasszony. Egy roppant falu, melyben hatvanezer ember lakik ... De érdekes. A korcsma korintusi stílben épült, s a templom egy nagy pajta.

Nem értem, de nem is fogom engedni, mondá Sándor. Ha máskép nem akar, erőszakkal hozatom ide. Az volna még szép, hogy ilyen rossz hirbe hozza házunk vendégszeretetét. Vagy talán megsértette valaki, mikor utoljára itt volt? kérdé Atlasz úrhoz fordulva, ki leeresztett orral hallgatta e szóváltást. Ki sértette meg? Én nem sértettem meg! kiáltott Atlasz úr.

Lőttem már szarvast is, vaddisznót is; de ami ennél több: megösmertem az erdőt, minden felséges szépségével, külső és benső gyönyörüségével; értem az utóbbi alatt azokat a hangulatokat, amelyeket kelt s amelyeknek ma már én is bolondja vagyok. A dolog nem történt olyan simán, ahogy elmondom. Egy kis ravaszsággal kezdtem.

Hogy lélekzetet vegyen és megtörölgesse izzadt homlokát, egy pillanatra szünetet tartott a megharagított művész. E pillanat alatt már meg is bánta heveskedését. Bocsásson meg uram, ha megsértettem. Garibaldi megvetőleg mosolygott és legyintett a kezével. Értem önt, értem. Nem haragszom. Engem a teória terén nem lehet megsérteni.

Elnevette magát és ismét legyintett a kezével. Nem bizony, nem vagyok itt... Észrevettem, hogy a kocsijához tartozó nyolc legény egyike-másika is félrehúzza a szája szélét. Nem értem a dolgot, Heiszer úr...

Amiből ismét csak az következik, hogy lelki bajaink nem is volnának se olyan nagyok, se olyan számosak, ha folytonosan nem gondoskodnék róla, hogy legyen mivel szórakoznunk, két házi ellenségünk: a tudatosság és a képzelet. Azt magam se értem, szólt Vidovics, hogy mit akar ezzel a kirándulással? Mit csináljunk áprilisban Szilas-Almáson? Hisz nincs ott most egy patkány se. Hát tudom én?

A sok után, amit ebben a házban kapott, ennyit megérdemeltünk volna a kisasszonytól. A leány tétován bámult az asszonyra s huzódozott tőle. Félni kezdett attól, ami következik s torkán akadt a szó, a mint beszélni kezdett. Nem értem, nem tudom, hogy mit akar. Most már gát nélkül tört ki a nagy, kövér asszonyból a gőg.

A Nap Szava

ismerősével

Mások Keresik