Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. október 27.
Társa, amely véletlenül a kertbe jutott, karónyira dagadt, míg emez épen csak hogy él az ablak mellett és leveleit oly kétségbeesetten nyújtogatja a nap felé, mintha el akarná velük fogni, hogy ne szálljon le sohasem a föld alá, sötétséget reá ne hagyjon. A földből táplálkozó élet mind szereti a napot, de így talán egy sem.
Olyan volt, mint egy ragadozó, amelyik még nem pillantotta meg a prédát, de rendkívül finom érzékeivel már megérezte. Tiszta a levegő... mondotta megnyugodva messze vannak és soha ide többé nem fognak visszajönni. Majd elválik... Azt hiszem, hogy mire holnap reggel virradni kezd már el is vált... erősítette épen oly szilárd meggyőződéssel a leány, mint az imént.
Csak a falak meredeztek ki a pusztulásból. Egy hajdani sertésól épen maradt, pedig deszkákból volt összeróva. De csak most vettem észre, hogy ez az ól ép és nem égett le. Eddig nem láttam, hogy ép. Lám, be különös, hogy eddig nem vettem észre... Ott állt mellette egy négykerekű kézikocsi, a földön egy ásó és két rozsdás kapa. Ezeket is csak most vettem észre...
De épen erről kell a saját szememmel meggyőződnöm. Azután visszajövök. És ha nem jösz vissza? Eluntam ezt a huzavonát. Perzselt a türelmetlenség... nem tehettem másként. Megfogtam mindkét karjánál fogva a kis semmiséget és szépen félretettem az útból. Azután gyorsan kibújtam a barlang száján és elindultam. Meggyőződöm róla, hogy ellenséges őrjáratról van szó és ez megnyugtat.
Jó sokáig csinálta ezt s amikor végezetül eltávozott, már épen csak hogy állott a lábán. Igen hadi kedvben volt. Jött vele az utcán szemközt egy ember létrával, a létra megütötte Jánost, János megkapta a létrát és nagyot rántott rajta. Mind a hárman a földre estek, azután összegabalyodtak. A létrás ember Jánost torkolászta, János meg amazt.
Érkezett hajósok induló hajósoknak elmondják, hol sekély a víz, hogy például a Maroson félteherrel sem lehet menni, ami hajó pedig a Kőrösbe bement, mind áll, mert nem tud lejönni. Ugyancsak itt kőmívessel is lehet beszélni, ha valaki épen úgy gondolkozik, hogy új falat húzatna a kamra oldalára. Téglák árában, hogy ezrét hogy adják, szintén teljes bizonyosság uralkodik.
Tudja, akik voltak a régi időkbe hírös nagy festők, hogy úgy festeni még ma se tud senki hát a lakatosságba épen ilyen ez a mestör. A lakatost így megmagyarázván, a malacról tárgyalnak, amely tegnap megszökött az udvarról Tegnapelőtt vették a malacot s megszökött.
Volt már úgy, hogy hasonló váratlan villám máskor is lecsapott orrom előtt, mégsem inogtam meg olyan mértékben, mint most... tehát miért épen most? Amikor a leány félretolta maga elől az ennivalót, ismét megszólalt: Van vized? Vízzel, sajnos, nem szolgálhatok, igyál egy korty lengyel pálinkát, az van. Van még egy kevés otthoni sligovicám is. Elkomolyodott s a fejét rázta.
Bogdanut és magát Tógyert is nagy aggályban lelé, mert épen hírt vettek, hogy a tatárok már átrontottak Erdélyből, Bogdanu pedig hazautazására már pénzt is kölcsönözött a Bányán tartózkodó moldovai származású kalmártól, s most kénytelenítteték fölhagyni szándékával, ha a tatárok kezébe akadni nem akart, kiktől nyájas elfogadást reményleni semmi oka sem volt.
Néha Sándort is magával hívta, néha egyedül ment, ha férje épen nem volt otthon, midőn útra indúlt. Sándor ilyenkor a legnagyobb bizalmat mutatta nejével szemben, nem is kérdezősködött hollétéről s vigyázott, nehogy észre vegye, titkon mily figyelemmel kíséri minden lépését. Pedig csakugyan leskelődött rá, az ördög újra megragadta lelkét.
A Nap Szava
Mások Keresik