United States or Brazil ? Vote for the TOP Country of the Week !
A rendőrséghez nem fordulhatott, s természetszerüen azt lehetett következtetni, hogy Dózia oda mehetett csak, hova már az intézetből titkon menni akart, s hol bizonynyal várták őt, miután odamenetele meg volt előre beszélve.
Igy nem mehetett neki az elesettnek, aki amúgy is olyan szörnyen megszégyenült. Petinek az eszén ez villant át: Ezt ugyan röstelheti! Milyen figura lett egyszerre; hogy nyög és káromkodik!... Már lecsillapodott bosszúálló dühe; első gondolata a ló volt, a tüzes paripa, amely világgá készült nagy megriadtában; azt nem volt szabad engedni.
Kérdőre vontam Ernesztinét, ki veszíthette el a rendesen lakatlan szobában ama kis képet, s ő látható ijedtséggel és zavarral azt felelte, hogy egy női rokona töltött nála egy éjszakát, s azé lehetett az arczkép, de hogy kit ábrázol, nem tudja. Valószínüleg az lehetett amaz idegen hölgy, mert más nem mehetett ki éjjel a palotából.
Köszönöm uraim! Vidáman emelte sapkájához kezét. Öregebb tisztek arcukon a szászhuszonhetesek megszokott büszkeségével tisztelegtek vissza s megvoltak győződve most már, hogy nem is mehetett volna másképen ez. A fiatalabbak nevettek, a törzstisztek vidáman mentek a táborozó ezred felé Brauneck mellett, aki mosolygott s becézve simogatta meg lova nyakát, amint beszélt.
Indulatosan fogta meg az asszony kezét, hogy magával huzza a legközelebbi lámpáig, a hol megáll a kocsi. Még idejében odaértek. A hosszu sor vizes ablak épen előttük állott meg s az ember előbb a kocsi fölugrójára tette a kis koporsót s aztán fölkapaszkodott ő maga is. Lenn az asszony várta, hogy mehet-e utána. Nem mehetett.
Tehát nincs itt, ez már bizonyos. De ha nincs itt, miért nincs? És ha eltávozott, hová mehetett? Nyugtalan sejtelmeim támadtak és rosszul kezdtem magamat érezni... Nem éreztem magam hibásnak, mégis valami szemrehányásféle bántott.
Talán beteg, hisz borzasztó megrázkódtatáson mehetett keresztül. Oroszlay hallgatott. Ne kínozd magadat mindenféle föltevésekkel, várakozzál néhány napig türelmesen, s én hírt hozok neked róla, folytatta hévvel Enyingi. Megtennéd azt? kiáltott föl örvendő arczczal Oroszlay. Megváltás volna az rám nézve, ki félelemben rettegve töltöm az órákat Dózia miatt.
Jött aztán a tábori póstás is, egy német őrmester; ő igen előkelő férfiú volt; nem szívesen járt az albán gemischtes publikuma közé, de az európai kantinba nem mehetett, mert az ottvaló kantinos feleségét egyszer elugrasztotta hazulról s azóta leginkább csak revolverrel várta európai felebarátja. No és ne feledjük ki a Szimót. Más nevét már elfeledtem, mert kevert nevek vannak ott.
A Nap Szava
Mások Keresik