United States or Sierra Leone ? Vote for the TOP Country of the Week !


Az albán az egyszálú guzlát pengetve, esténkint mélyeket bődült a régi albán vitézekről, de arrafelé a kutyáknak nincsen izlésük, mert nem ugatták meg érte. De nem kell azért bántani az albánt. fiú volt ő. Egy este, mikor arról tárgyalt, hogy mennyire szeret minket, mondtam neki, hogy ugyan mivel tudná bizonyítani, hogy engem szeret. Ő a bizonyítás különös módját választotta.

A próféta különben is gyakran kénytelen volt eltekinteni azon erkölcsös írásoktól, amiket tett s gondolom, hogy Bajrám-ünnepek táján egyebet sem tett, csak örökké forgott a koporsójában. Az országúton volt az albán boltja, oda naphosszant különféle emberek tévedtek be.

Mi néhány törzsvendégei, akik megvetettük az európai kantint, az albánt ugyanis néha európai színvonalra emeltük kontó tekintetében. Nem gyakran ugyan, de mégis megtörtént, hogy a posta elakadt napokig a hófúvásban s a rendes időre várt utalvány nem érkezett. Ilyenkor hitelre ment az esti szórakozás s albán egy ormótlan könyvben arról írást vezetett. Hát ezt a könyvet hozta elő.

Oh, a tábornak külön kantinja volt, európai módra berendezett, ahol öt vasért adtak egy porció paprikás húst s két vasért egy pohár rumot s ma már csak a Isten tudná megmondani, hogy miből volt a paprikás s miből a rum. Továbbá neki bort a szőlőtermő albán partokról hoztak.

Azóta már... talán te is otthon lehetsz Anatoliában és nem számolgatod az idődet, amikor majd hazaereszt a padisah. A bascsausz Ibrahim épen az albán kantinja mellett őrizett egy kápláralja néppel egy hidat. Mi is ugyanannyi néppel őriztük s hogy az igazat megvalljam, nem is annyira mástól, mint egymástól őriztük. Szörnyű nagy rang az, azon a tájon egy híd. Pedig mily ócska tákolás.

De sütött friss kenyereket valóságos magyarországi lisztből az albán, mik kissé drágábbak voltak ugyan, de legalább megtanulta belőlük a tábori nép, hogy soha ez Magyarországot, ha még egyszer visszajöhet bele, el ne igen hagyogassa, mert ilyen kenyeret úgy sem eszik sehol másutt a kerek világon. Az albán a kenyereket mindig estére sütötte ki, mert akkor volt leginkább éhes a nép. Hát jártak .

Pár perc mulva az ő tábori, összenyomható ezüstpoharában habzó Mummal, az ezredes vidáman köszönté a csapat tisztjeit. A derék százhuszonhetesre egy pohárral, uraim! Albán csárda Ami Antóniót illeti, ő albán volt, ami pedig a kenyérkeresetét illetné, kantinos volt e barna férfiú a tábor környékében. Sem ő, sem kantinja nem tartozott a táborhoz, de ők azért odatartozandónak tartották magukat.

A Nap Szava

hallgatagság

Mások Keresik