United States or Heard Island and McDonald Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mikor a férfi eltünt a szeme elől, leeresztette a kötényét; virágai lehulltak a földre. Aztán két sűrűn összehajtott papirlapot vett ki a zsebéből. Az egyik egy express küldött levélnek a fogalmazványa volt; ezt a levelet egy héttel ezelőtt ő írta az apjának. A másik az a távirat, amelyet ma kapott Van der Kerkhoven úrtól.
Másnak talán könnyü lenne előállani vele, de nekem nagy dolog. Egy nagyon jó embert keresek, hogy tanácsot adjon s azért jöttem ide. Magam ugy el vagyok kényszerülve, hogy már gondolkozni sem tudok. Mi baj van? Voltaképpen semmi, ugy van minden, a mint eddig volt, csak én lettem más.
So?... egyedül akarsz menni? Egyedül. Hát én? Te addig itt maradsz és megvárod, amíg visszajövök. És ha nem jösz vissza? Visszajövök. Vissza, ha életben maradsz, de ha nem maradsz? Leintettem a kezemmel. Van nekem eszem. Annyi eszem nekem is van, hogy ne ereszszelek el egyedül.
Száz szentmise infulás papokkal nem használ annyit a mennyek oltára előtt, mint amennyit ennek a megzaklatott, elkeseredett, pihenéstelen legénycsapatnak a káromlása árt. No aztán valahogy csak elfekszenek, de körülbelül úgy van, hogy fölkelnek, mielőtt lefeküdtek volna. Az inspekciós beszól: Auf! Hát auf! Biz sötét van még és szunnyad másfelől minden.
Már is elkéstem; otthon kellene lennem, két órája, hogy elhagytam a házat, s ez az ebéd ideje nálunk. Akkor nem tudom, mit tegyünk. Azonban ne mondja grófné, hogy nem adtam a legjobb akarattal tanácsot. A minek azonban nem vehetem hasznát! Az nem az én hibám, hanem a körülményeké, s kérem azoknak betudni, mondá Obrenné feltünő nyugtalan hangon. Igaza van, veté oda kissé hidegen Hermance.
Én itt közelében lakom, Somorjay úr s ha egyszer majd mégis szükségét érzi, hogy megkönnyítse szívét, talán el fogja mondani nekem a szomorú történetet, mi, úgy látom, feldúlta egész életét. Igaza van!
Pár nap alatt elvégzem ügyeimet, mert sietnem kell haza, vagy jobban mondva Zalánczra, hol Oroszlay gróf új birtokát fogom fölmérni és beosztani. Dózia e névre elpirult, mit úgy Klára, mint Kardos észrevettek, s ez utóbbi önkéntelen elmosolyodott. Meg van elégedve a gróf birtokával? kérdé Klára. Azt hiszem, igen!
Ez a foltos bestia már sok kínt szerzett a lábamnak, ki szeretném cserélni új bakanccsal. A mester gondolkozott. Nagyon szívesen, kérem, bakancsféle azonban jelenleg nincs birtokomban, hanem van egy pár csizmám. Orosz csizma. Ha jól emlékszem, valami kozák hadnagyé volt. Mi földeltük el most valami három hete. Gránátot kapott szegény.
Ez az oka annak is, hogy bárhova kerülnek, lopnak és fosztogatnak, mintha mindenikük született tolvaj volna. Mindjárt kilenc óra, Regina, »capistrángot« itt nem fújnak, de anélkül is letesszük a fejünket és alszunk, ahogy tudunk. A leány intett, hogy érti. Jól van. Itt a pokrócom, tedd magad alá és használd szalmazsáknak. Ez a homokos föld inkább kemény, mint a kő, semmint lágy, mint a pihe.
Olyan sipka van a fején, mint a tieden. Mondom, hogy a mieink közül valaki. Ennélfogva majd megtudjuk, hogy ki fiaborja légyen, ha odaérünk. Regina fejét rázogatta. Nekem itt kell maradnom, mondotta röstelkedve, nem mutathatom magamat idegen ember előtt ezekben a rongyokban... nem igaz? Szégyellem... meg tán az epe is elöntene, ha kiröhögne. Ki tudja, miféle fráter lehet.
A Nap Szava
Mások Keresik