Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. szeptember 5.


Kutatásaimnak szálai ma még elágaznak, de tömörítenem kell azokat, hogy a gombolyagot egyszerre kettévághassam, mondá villogó szemekkel s gonosz mosolylyal Kardos, ki elemében látszott lenni. Rejtélyekben beszél, de arczán látom, hogy valaki iránt biztos gyanúja van. Ki az, Dóziának valamely ellensége?

Hívásod nélkül nem jöhettem, bár bizonyosan tudtam, hogy ez elébb-utóbb be fog következni... Éreztem, hogy gondolsz reám! Igen José, tudtam, hogy hívni fogsz, mert segítségem nélkül nem találod meg a nagy titkot! Cynthia, te tudod! Te segítesz? Ah, kérlek segíts! segíts! Akarod, hogy segítsek, José? Néked csak akarnod kell! Akard hát! Akarom-e? Akarom, akarom, akarom!

Behivatta a legényét s kiadta neki a parancsot: Akármikor jövök haza, hat órakor felköltesz s megmondod Gyurkának, hogy fogja be a két szürkét. Szent-Jánosra megyek. Ha a tiszttartó bejönne, nem kell befogni. Aztán kisétált az utcára. A nagy csűr, ahogy Vidovics a házát nevezte, közel volt a piactérhez; csak egy pár lépést kellett tennie s már ott volt Berény város szívében.

Még semmi sem történt és talán nem is fog történni semmi, de készen kell lenni minden eshetőségre. No, also! Tehát csak aufpassen és nyugalom. Távozása után a szél egyszerre oly haragos erővel feküdt neki az erdőnek, hogy csak úgy zúgott bele a sok milliónyi hajladozó faág, s az egész nyugati égbolt elsötétült. Őrmester úr Varga néhány perc mulva meg is jegyezte: Fenét!... Már villámlik is.

Be kell hát várnia azt a formalitást, hogy a számlát Sándor vegye át s olvasatlanul oda adja neki. Atlasz úr most már fizethet.

Ugy megbecsülnek, hogy szinte csoda. A multkor is egy társaság megkinált sörrel, kávét meg annyit ihatom, a mennyi belém fér. Aztán azt mondtam egyszer, vagy nem is éppen azt, hanem olyasformát: Az ember igazán nem is érzi, hogy ki kell szolgálnia a vendéget. Azt mondják: kérek szépen egy kapuczinert, egy sört, meg-megköszönik; ilyen helyen csak jól érzi magát az ember.

A napos káplárok patkós bakancsa kopog a folyosók aszfaltján, másként csend van mindenütt, csak épen a tizenegyedik század káromkodik borzasztó módon, mivelhogy holnap istennek valamely ünnepe leszen s ekkor ki kell a templom elé parádéba állni.

De hisz Eszthey nem tudja Dózia létezését! feleselt Klára, mentegetni igyekezvén magát, bár már maga is belátta, hogy helytelenül cselekedett. Mostanig nem tudta, de ily kényes titoknál óvakodni kell minden csekélységtől, mi elvezet a helyes nyomra.

Ha Dózia megjön, felolvasom ezt előtte s nem kételkedem, hogy ő annyira megretten, hogy azonnal el fog veled utazni, minek rögtön meg kell történni. De hát miért? mi történt?

Piócza Kristóf kirugós úré viszonozá majd oly hánykolódva, mint a kérdés történt, a leány. Hogy is ne! még szolgáló is kell neki? szépen gazdálkodott a madár szolgáló! majd kiverem én fejéből a világ minden szolgálóit. Hol kószál az urad? S míg ezeket pattogtatá a fürge menyecske, bal kezét erősen csipejébe nyomta, s a jobbal bámulandó sebesen motólált a levegőben.

A Nap Szava

sorsból

Mások Keresik