United States or Nepal ? Vote for the TOP Country of the Week !
De oly boldogtalan vagyok, ha rágondolok, hogy jobb, ha nem is hallom, vagy említem nevét. Szereti őt? kérdé megdöbbenve Veronika s álmélkodva nézett Dózia szemébe. Jobban életemnél, s ő is szeret engem és még is le kell mondanunk egymásról. Ő is sze-re-ti ma-gát? A kérdett némán intett fejével. Nem sejtve, hogy mily kínt okoz szavaival Veronikának, ki nem hitt füleinek a vallomást hallva.
A leány még mindig erősen tartotta a kezemet. Igazat mondtam? Intettem, hogy igen, fájdalom, igazat mondott... Igazat mondtál, Regina. Látod... látod... suttogta halkan, szemrehányással a leány. Erre lassan és oly nesztelenül, mint az árnyék, fölemelkedett kuporgó helyzetéből s ujját szája elé tartva, intett, hogy ne mozduljak. Szót fogadtam. Tekintélye és megbízhatósága nagyot nőtt szememben.
E magas egyházi méltóság igen melegen szorongatta Boglár Kálmán kezét és a lehető legnyájasabb mosolygással intett nagy fejével Klára felé, midőn Eveline grófné felszólítá, hogy foglalja el helyét mellette, az asztalfőn. A többiek is megtalálták ezalatt helyeiket s nagy székzörgéssel telepedtek az asztalhoz.
Hja, könyörgöm, én is erős ember vagyok, mégis ki vagyok állva, mint egy elhajszolt ló. Azonban megpróbáljuk. Intett az embereknek és maga is segített akként kocsira helyezni a főhadnagyot, hogy ne ébredjen föl. A művelet sikerült. A sebesült nem ébredt föl. Rajta kívül még csak három sebesült volt a kocsiban, két huszár és egy Fahrkanonir.
Pillantása átröpült a tanukon, s Klárának vidáman, biztatóan intett, de midőn Somorjayval találkozott, fenyegető dacz tükröződött abban. Azután az elnökhöz, birákhoz, esküdtekhez fordult s udvariasan hajtá meg előttük magát. A törvényszéki jegyző felolvasta a vádiratot, melyben a vádlott gyilkossággal és gyermekcsempészettel van vádolva.
A pinczérleány törülgetés közben rájuk bámult s intett a pénztáros asszonynak, hogy: nini, mit csinálnak ezek! A férfi csendesen sírva s hiába erőlködve azon, hogy felszárítsa a könyeit, végtelen szomorú arczczal kezdte elmondani, hogy miért jöttek. Ma operálják Marit. Itt fekszik a Schmidt tanár klinikáján. Nagy beteg, szegény... Az asszony rámondta: Szegény, szegény... Mi baja?
Midőn bejelentetvén magát, a terembe lépett, Hermancet a pamlagon ülve, levélolvasással elfoglalva, találta, kinek szemében könnyeket látott, s ki némán intett, hogy foglaljon helyet közelében. Már harmadszor olvasom át e levelet, mondá szomorú, fátyolozott hangon. Dóziától jött az, félóra előtt kaptam, s úgy látom, ő nem hagyta el a fővárost, de nem akar visszatérni hozzám.
Az Eszthey-palotába. Nem soká fog Dózia ott maradni, mondá nevetve a leány, mire az öreg nő helyeslőleg intett fejével, azután elmondta neki a lefolyt jelenet részleteit...
Egyszerre aztán elő is jött valami. A kemencze mellől, erre-arra nézegetve, óvatosan mászott elő egy egér, Gergely erősen szorította a leány karját s intett, hogy hallgasson. A szürke kis állat pedig mind bátrabb lett, kijött már a szoba közepéig, szaglászott a földön, mintha valami kis ennivaló után keresgélne s kezdte otthon érezni magát. Milyen csinos súgta Gergely a leánynak.
Gergely mosolygott, ki akart volna békülni, de a leány intett, hogy az nem megy olyan könnyen. Miért nem szólt hozzám már három nap óta? Tanulok. Kilyukad a feje. Nem fél? Még a vizsgáig kibirja, azután már ugy sincs szükség reá, lesz diploma. Nem békültek ki. Mosolyogva váltak el, de Gergely hiába nyújtotta a kezét, a leány nem fogadta el.
A Nap Szava
Mások Keresik