Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 8.
Azután megint sokáig nem törődött vele, de reggel, a mikor az anyjuk nem volt a szobában és sírni kezdett a gyerek, kivette a bölcsőből s karjára vette s magával vitte a sarokba. A gyerek először nagyon megijedt, de azután kibékült s kiszabadítva kezecskéit a békóból, végigsimogatta a szegény eszelős gyermek arczát. Mikor az asszony kijött, halálra rémült.
Szeretett jól élni, hozzátartozott ez a polgárias nyugalomhoz, a miben igy egyedül élt a vándor urával, aki mindig halálra fáradtan jött meg s mig a vacsorájából az utolsó falatokat ette, már aludt. Gyermek se volt a házban, még egy macska se és csak éppen néha jöttek látogatóba a szomszédasszonyhoz élemedettebb urféle népek, akikről rosszat suttogott az udvar.
Gróf Berzy megköszönte szépen a tudományos fel világositást, s ellátogatott Fellegi Szeréna grófnőhöz, kit az egész világ legszellemdusabb asszonynak ismer el, s kibe gróf Berzy halálra szerelmes akart lenni. Két óráig volt a gróf Berzy Szeréna grófnőnél, a nélkül, hogy egy okos szót szólhatott volna vele.
Igy akarsz kimenni, az esőre? Hiszen alig van rajtad valami, halálra hűtheted magadat! Kell. Tovább támolygott. Erre felugrottam és útjába állva, nem bocsátottam. Még csak az kellene, hogy így menjen ki! Itt fogsz maradni, Regina.
Ugató, hörgő üvöltés szakadozott föl a szörnyeteg torkából s mi csüggedten, halálra gyötrötten hajtottuk le a fejünket. Megadtuk magunkat és fásultan, megalázva siettünk tovább. Tovább, egyre tovább. Most már ő parancsolt, nem lehetett elmenekülni előle. Űzött, hajtott maga előtt és mi megrogyó térddel, kábultan vonszoltuk magunkat.
Hát egymás iránt, hogy viselik magokat? Vettél észre valamit? Hogy vettem volna észre valamit, mikor soha sem látom őket együtt? Soha sem látod együtt? Hát az ebédnél? Gyöngélkedtem és mindig a szobába hozattam az ebédet. És ők nem jöttek ide, hogy neked társaságod legyen és ne und halálra magadat? Nem untam magamat, ablakomból mindig elég mulatságom volt a majorsággal.
S csak most kezdtem hálás szívvel gondolni a véletlenre, amelynek szabadságomat köszönhetem. Mert hiába voltam elszánva a halálra inkább, semhogy a többiek sorsára jussak, amikor ott hevertem eszméletlenül a bokrok között levő gödörben, a leggyengébb orosz katona is foglyul ejthetett volna. Sem vele nem tudtam volna elbánni, sem önmagammal.
Láttam és beszéltem vele három nappal halála előtt, készen volt a halálra, de nem arra, hogy meggyilkolják! Ki tette? Miért kellett neki gyilkos kéz által meghalni, és ki tudja, az volt-e, kinek állítá magát s nem tévesztett-e meg téged? Erre sohasem gondoltam. Én pedig kételkedem azonosságában és kutatni fogom a valót. Ne tedd! Hagyd a halottat pihenni.
Annyira még nem vagyunk uram, majd később elmondom azt is, folytatta fáradtan az öreg ember s pár pillanatra lehúnyta szemét. Hagyjuk a többit holnapra, Somorjay úr, mondá a detektiv, holott egész belseje remegett a kiváncsiságtól. Nem, uram. Elkezdtem és végig el fogom mondani történetemet, mert félek, hogy nem lenne arra időm. Csak nem gondol a halálra?
Ki kell formálni, a fekete magia szabályai szerint, az illető hasonmását bűvöserejű viaszból és a tagjaiba szurkált gombostűkkel vagy lassú égetéssel halálra lehet kínozni! Megtegyem-e a próbát az én kedves Julián barátommal és a rend generálisával? dörmögé kegyetlen mosolygással. Csak hasonló pénzzel fizetnék nekik, ha megtenném. Álnokságot álnoksággal! De nem!
A Nap Szava
Mások Keresik