United States or Haiti ? Vote for the TOP Country of the Week !
Annyira még nem vagyunk uram, majd később elmondom azt is, folytatta fáradtan az öreg ember s pár pillanatra lehúnyta szemét. Hagyjuk a többit holnapra, Somorjay úr, mondá a detektiv, holott egész belseje remegett a kiváncsiságtól. Nem, uram. Elkezdtem és végig el fogom mondani történetemet, mert félek, hogy nem lenne arra időm. Csak nem gondol a halálra?
Idegenkedtem attól, hogy az utczára menjek s aztán körülbámuljak, hogy merre is induljak meg hát. Nem vár senki. Hát elkezdtem diskurálni egy uri emberrel, a kire máskülönben nem tudok undorodás nélkül nézni. Rávitt a szükség. A társaság után érzett vágyakozás. Ez az ember, mondják mi előtt megnősült, az anyósának volt a szeretője.
Elkezdtem az én rejtelmes hűvös tündérkémet még hevesebben ostromolni: hátha végre mégis lángot fog a szíve. Az erős, nagy szerelem csudát művel; annak nem lehet ellenállani. Az előbb utóbb gyujt.
Gróf úr, kezdte, a gróf úr ösmer engem, hogy én soha életemben sem voltam hazárd; mindig „zicherre" mentem, ha valamit elkezdtem; és most az egyszer, lássa, hazárd vagyok. Olyasmivel jövök, amit ha nem tetszik megérteni, akkor mind a ketten a rövidet húzhatjuk. De hátha!... Megakadt; biztatást várt.
Eldugta előlem a könyveimet, vizet töltetett a lámpába petróleum helyett s ha aztán elkezdtem éjszakánkint keservesen sirni, hozzám jött, mellém ült, megölelt, vigasztalt és elaltatott. Mikor éjjel felriadtam, akkor is ott találtam még az ágyam szélén, a mint suttogott: Uram Isten segíts meg, Uram Isten, ne vedd el az eszem.
A Nap Szava
Mások Keresik