Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 17.
Szirmay István rokonaira vigyázott, Bogdanu Gyurka dohányozva járkált a várban és henyélt, minduntalan várván, hogy haramia pártfogója valami jó hírrel fog megjelenni, s ez okból egy este sem mulasztá el a vár mély árkában sétálgatni, de sokáig hiában. Miután a bent lévő személyeket leírtuk, szükséges lészen magáról a várról is egy-két szót szólani.
Itt mind azt mesélik a környéken... Hát azt keresem, a melyik a fiamat elvitte. Egy-két szóval elmondom a történetet, hogy tudjon valami faktumot is. Nem régen házasodtam s aztán gyönyörü fiam született. Szép egy kölyök. Tudja három éves korában már olyan kis Góliát volt, derék ficzkó, mondhatom. Egyszer télen lement a cselédházba.
A vén granicsár generális, a divizionárius, az ő régi, elavult tudásával hibát talál úgy is, kész veszekedésre megy az ember. Egy-két tiszt bizonyosan szorong, az első osztályú kapitány úr, ki először vezet zászlóaljat, valami savanyú előérzettel nézett az események elé.
Egy reggel, mikor már hetekig ki sem mozdult a szobájából az asszony, egészséges, hangos sirás hallatszott ki tőlük. Egy idegen asszony ki- és be szaladgált az ajtón s a raktáros, a mint csak tehette, fölugrott az emeletre egy-két perczre. Mig a lépcsőt járta, alig ismertek rá, ugy elváltozott.
Kihozták Vásáros-Berényből mind a három bandát; az Európá-ban, az Arany Szarvas-ban és a Metropole-szállóban nem maradt még csak egy cimbalmos se. Kinek is húzták volna ott? A honvédtiszteken kivül, akik kilenc órakor haza szoktak menni, alig egy-két vendég búslakodott a máskor oly hangos Európában; a többiek, az igazi mulatók: a jeunesse dorée és a huszártisztek mind kinn voltak Árokszálláson.
Intett a társának is, hogy üljön le. Egy darabig hallgatva ültek egymás mellett, vontatottan indult meg egy-két szó közöttük. A fiu huzódott, félszegen mindig több, több helyet adott a másik kettőnek, azok pedig fáradtan, komoran bámulták maguk előtt a földet. Öreg volt már? kérdezte az egyik s befelé mutatott a földbe. Olyan hatvanas.
Ide állíttatá Pintye Gregor ágyúit, s valóban a hely oly alkalmas vala ezen czélra, hogy csak kicsinyt ügyesebb pattantyúság és nem éppen ily idomtalan ágyúk, melyek egy-két lövés után törtek, szakadtak és repedtek, s golyóikat mindenfelé csak nem a czélhoz szórták, kivántattak volna, a várat kevés órák alatt porrá lőni.
A Szádváry ősök mind megfordulnának sírjaikban. Szó sincs róla, tevé hozzá Manó. Könnyű vérű leány, bízzátok reám. Ha Sándor még erre a levélre is megmarad vakságában, egy-két szóval úgy elcsavarom a leány fejét, hogy maga fogja kikosarazni. Hogy is ne! kiáltott ijedten Atlasz úr. Azt nem engedem! Hogy aztán a leány a te nyakadba varrja magát, vagy az apja hívjon ki téged párbajra!
A fiu menekült előlük. Zsebkendőjét folyton az arczára szorítva indult el az utczákon kóborolni. Egy-két óra alatt lehült egy kicsit, nyugodtabban gondolkozhatott a módokon, a hogy utána járhatna az ostorosnak.
Nektek semmiféle szórakozás kedvéért nem szabad megfelejtkeznetek arról, hogy ezek az ernyedetlen munka napjai. Nem énnekem, hanem a tehetségteknek tartoztok vele, hogy egy-két évig megvonjátok magatoktól még a gyermeki örömeket is, melyek korotoknak kiváltságai. Gondoljatok arra, hogy két-három év és célnál vagytok. Akkor aztán tietek az élet, dicsőség, vagyon, amit akartok.
A Nap Szava
Mások Keresik