United States or Cameroon ? Vote for the TOP Country of the Week !


Nem értette, mit ért az a «kincs» alatt, de a hang lepte meg, mely meleg és bánatos volt, s kérdőleg függesztvén szemeit, elfogultan kérdé: Oroszlay szerelmét érti? Azt! Minden boldog lehet, ki az ő szivét megnyerte, mert Oroszlay oly férfiu, kihez kevés, vagy talán egy sincs hasonló e földön s azzal sem játszani nem szabad, sem pedig eldobni magától.

Én bízom a sikerben, ép ezért akarlak szoros, elszakíthatlan kötelékkel magunkhoz fűzni! Igy, ha megtalálod a nagy titkot, engem is részesévé teszel, mit magamért nem tennél, ugye? Őszinte feleletet követelek! monda, mialatt átfúró szemeit keményen rászegezte, mintha veséibe akarna látni. Úgy van! Klára kezét kértem volna a titokért! mormogá. Ő a tied!

A hivatalnok rábámult elképpedve, de melegen és mikor vonaglott egyet a suttogó ember arczán a fájás, feje alá tette a karját s apás igyekezettel emelte a levegőbe... Az ember sziszegett s a szemeit lehunyva könyörgött: Velem ne törődjék... Fábián... Tessék? Hát aztán igy elmegy, ilyen könnyen... Az ember lehunyta szemeit s most ugylátszik, eltompult benne a fájdalom, mert kisimult az arcza.

János ráveti a szemeit és reszkető karjait nagy izgatottság közepette feléje nyujtja. KATICA: Meghiszem azt. JÁNOS: És mi az? KATICA: Három varázsige: a hangulat, a szin és az illat ... KATICA: Igen ... ez a kedvenc parfümöm. KATICA: Hát nem kedveli az ákácillatot? Milyen kár, hogy hamar elpárolog. JÁNOS: Köszönöm ... nagyon köszönöm ... Ugy-e, egy cseppnek illata is soká eltart?

Szerette volna megrázni ezt az embert s kifaggatni belőle azt, hogy mit lát, mit hall, mit érez, de arra is képtelen volt, csak bámult és motyogott, magában tépelődve. Ilyen könnyen Fábián, ilyen könnyen?... Igy megy el az ember?... Az ember fölnyitotta a szemeit s mintha csendes mosolygás suhant volna végig az arczán. Ki igy, ki amugy... Borzasztó! Egyszer meg kell halni. De igy!

Csodálatos szép szemei voltak; kutyában csak az említett Czézárnál láttam eddig hasonlót. A szemegolyóját ép olyan fehérség övezte, mint ahogy az az emberi szemnél van s hófehér tiszta fejéből az a két emberszem beszélve tekintett elő. Le is tudta sütni a szemeit. Most, hogy a föltétlen komoly fekete eb így szólt hozzá, bámulva tekintett vissza.

Agyában zavarosan gomolygott minden, amit most hallott, behunyta a szemeit, hogy egyedül legyen s összeszedje a gondolatait, de csak mégse értette az egészet. Czafatok váltak ki a zürzavarból, egy-egy szó, durvaságok, utálatos dolgok, amik elrémítették s arra nógatták, hogy szaladjon, de lábait megmozditani se tudta. Végre valamicskét tisztán látott.

Az egyik fiu figyelmeztetett, hogy: ni, hogy lóg a köténye. Az bizony csakugyan eloldódott valahogy s rajta taposott, a mikor ujra bevágta maga után az ajtót, az udvar kövezetén termett s kiabált: Ide gyere! Kitekerem a nyakad! Ide gyere! A mikor senki még csak oda se hallgatott, az égre dülesztette a szemeit és körülbámult, mintha arról akarna meggyőződni, hogy nem sülyedünk-e? Nem.

Mikor Kolumbusz Kristóf Amerika földjére jutott, akkor a Hondurasz szigetén élő néptörzs a kakaóbab szemeit használta pénzérték gyanánt és például a középamerikai Guatemalában a városoktól távol lakó falusi nép néhol még mindig kakaóbabbal fizet.

Nem tudom, hogy ugy feledékenységből, mert nem ismerném meg benne hirtelenében a gazdámat, nem-e ütnék én is rajta egyet-kettőt... A kisasszony bámulva meresztette a szemeit a vén emberre. De hát mi történt?... Benne áll már az újságban is, itt hátul... Elől ugy látszik szégyelték kiirni. Egy gyürött lapot huzott elő a zsebéből. A leány sápadtan kapott utána, de a kocsis nem adta mindjárt oda.

A Nap Szava

átköltözni

Mások Keresik